Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM120072
035-os BibID:	(Scopus)85105100575
Első szerző:	Szabó Pál (neurológus, pszichiáter)
Cím:	Testdiszmorfiás zavar: száz év magány / Szabó Pál, Szászi Beáta
Dátum:	2021
ISSN:	0237-7896
Megjegyzések:	A testdiszmorfiás zavar gyakori pszichiátriai betegség, prevalenciája az általános népességben 2%, felsőoktatásban tanulóknál 3,3%, pszichiátriai osztályok serdülő és felnőtt betegeinél egyaránt 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegek között pedig 10% felett van. A betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz és kényszeres megnyilvánulásokhoz vezet. A betegség többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik, a tünetek miatt leépülnek a társas kapcsolatok, a betegség gyakran akadályozza a továbbtanulást, a munkavégzést, a családalapítást. Igen magas a komorbiditás az affektív zavarokkal, szorongásos zavarokkal, személyiségzavarokkal, evészavarokkal és a szerfüggőséggel. A betegek életminősége igen rossz, az öngyilkosság veszélye nagy, emellett a heteroagresszivitás sem ritka. A betegséget a nagy gyakoriság és a súlyos következmények ellenére csak az esetek mintegy 15%-ában ismerik fel, és az érintettek viszonylag ritkán kapnak megfelelő kezelést. Ez a betegek szégyenérzete miatt van, akik ezért nem kérnek segítséget, vagy a betegségbelátás hiánya miatt rossz helyre fordulnak segítségért. Emellett a szakemberek körében is viszonylag kevéssé ismert a testdiszmorfiás zavar jelenségköre. Így a szerzők célkitűzése az, hogy részletes áttekintést adjanak a betegségről, különös tekintettel az elmúlt évtized kutatásainak eredményeire. Lényeges változás, hogy a korábban a szomatoform zavarok közé sorolt betegség a DSM-5-ben a kényszeres és kapcsolódó zavarok csoportjába került. Az etiológiában biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezők bonyolult összjátéka játszik szerepet. Továbbra is a szerotonin-visszavételt gátló gyógyszereket és a kognitív viselkedésterápiát tartják a leghatékonyabb kezelésnek. Utóbbinak a külsővel kapcsolatos téves észlelésekre, az érzelmi zavarokra vagy a perfekcionizmusra irányuló változatai jelentenek előrelépést a terápiában, az információtechnológia módszereinek alkalmazása mellett.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk testdiszmorfiás zavar nozológia komorbiditás etiopatogenezis terápia
Megjelenés:	Psychiatria Hungarica. - 36 : 2 (2021), p. 143-161. -
További szerzők:	Szászi Beáta (PhD hallgató)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL
Borító:
Saját polcon: