Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM120203
Első szerző:	Szászi Beáta (PhD hallgató)
Cím:	Műtéti pszichológiai alkalmasság megállapítása esztétikai sebészeti páciensek körében magyar mintán / Szászi Beáta, Szabó Pál
Dátum:	2017
Megjegyzések:	MPHEST 2017. évi kongresszusa (Kecskemét) Háttér: A plasztikai sebészet iránt érdeklődő páciensek egyre tájékozottabbak az esztétikai sebészet témájában, ezért egyre változatosabb igényekkel érkeznek az orvosi konzultációkra. Az eltérő problémákkal érkező páciensek preoperatív szűrésében a pszichés megbetegedések felismerése egyre nagyobb feladatot jelent a kezelőorvosok számára. Egyre több kutatás foglalkozik a páciensek szomatikus vizsgálata mellett a pszichológiai alkalmasság kérdésével. A testhatárok módosítása hosszútávon a testkép változását vonhatja maga után, ezért fontos, hogy a beavatkozás e lőtt a műtét szempontjából kontraindikált eseteket kizárjuk. Borah (1999) vizsgálatai szerint a pszichológiai problémák gyakoribbak az esztétikai sebészeti műtétek után, mint a fertőzések vagy a hematóma. Leggyakoribb tünetek: szorongás (95,4%), kiábrándultság (96,8%), depresszió (95%), alvásproblémák (88,5%). A műtét előtti pszichológiai vizsgálat fontos szerepet játszik a posztoperatív komplikációk csökkentésében. Célkitűzések: Mivel a hazai esztétikai sebészeti beteganyag átfogó vizsgálatára még nem került sor, a szerzők a beavatkozások szempontjából releváns pszichológiai jelenségek vizsgálatára vállalkoztak. Módszerek: Az esztétikai sebészeti páciensek vizsgálata félig strukturált interjú és szűrőkérdőív segítségével történt. A kérdőív a Goldberg-féle Általános Egészségi Kérdőívet, a Testdiszmorfiás Zavar Kérdőívet, az Evési Attitűdök Tesztjét, a Testtel Kapcsolatos Befektetések Skáláját, a Testtel Kapcsolatos Elégedettség Skáláját és az Emberalakrajzok Tesztjét tartalmazta. Eredmények: A vizsgált páciensek válaszai alapján a sebésznek kiemelt katalizáló szerepe volt (73,4%) az operáció választásánál. A kontroll csoport rosszabb egészségi állapotban (p = 0,004) volt, mint a műtött csoport. A műtött nők testtel kapcsolatos attitűdjei viszont negatívabbak (p = 0,028) voltak. A testdiszmorfiás zavar mindkét nem esetében (nők, p < 0,001; férfiak, p = 0,022), az evészavarok tünetei pedig a hölgyek esetében (p = 0,027) gyakoribbak voltak a műtött csoportban (2,28%). Következtetések: A műtét eredményességét veszélyeztető tényezők kizárása érdekében preoperatív pszichológiai alkalmasság vizsgálata javasolt. A szerzők egy gyakorlatban is alkalmazható, nemzetközi szakirodalommal összhangban lévő pszichológiai szűrőprotokollt dolgoztak ki és ajánlanak a szakorvosok figyelmébe.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok nem besorolt egyéb plasztikai sebészet testkép evészavarok testdiszmorfiás zavar pszichológiai alkalmasság vizsgálat
További szerzők:	Szabó Pál (1954-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: