Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM121097
Első szerző:	Herceg Attila (PhD Hallgató)
Cím:	Az abszolút hallás és az abszolút tonalitás vizsgálata transzponáló és nem transzponáló hangszeren játszók között / Herceg Attila
Dátum:	2017
Megjegyzések:	Elméleti háttér: Az abszolút hallás (AH) leegyszerűsítve azt a képességet jelöli, amelynek segítségével egy személy képes az általa hallott hangmagasságok pontos azonosítására, külső viszonyítási pont nélkül (Wilson, Lusher, Wan, Dudgeon és Reutens, 2009). Egyes szerzők az AH különböző formáiról, illetve aktív és passzív alkalmazásáról is említést tesznek (Parncutt és Levitin, 2001). Azt a képességet, amelynek segítségével egy személy képes megítélni, hogy egy adott zenemű eredeti, vagy módosított hangnemben szólal-e meg, abszolút tonalitásnak (AT) nevezzük (Terhardt és Seewann, 1983). Míg az AH előfordulási aránya meglehetősen csekély (Profita és Bidder, 1988), addig az AT nagyobb gyakorisággal figyelhető meg (Parncutt és Levitin, 2001). Feltételezhető tehát, hogy az AH és az AT egymástól független képesség, vagyis más-más faktorok befolyásolják előfordulásukat. A kutatás célja: Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy (1) az AH és az AT valóban egymástól függetlenül jelenik e meg, (2) eltérő tényezők befolyásolják-e az AH és az AT képességét, (3) a transzponáló hangszeren való játék hatással van-e az AH vagy az AT képességére? Résztvevők: A vizsgálatban 94 személy vett részt (Mkor=30,38; SDkor=13,81), 50 férfi, 44 nő. Ebből 29 fő hivatásos muzsikus, 45 fő amatőr zenész, 20 fő jelenleg is zenei tanulmányokat folytat. Saját bevallása szerint 13 fő rendelkezik abszolút hallással (sAH), 81 fő nem (nAH). 20 fő transzponáló (TR), míg 74 fő nem transzponáló hangszeren játszik (nTR). Módszer: Online felületen létrehozott, saját fejlesztésű tesztet alkalmaztam, amely két részfeladatból állt. Az első részfeladat az AH, a második az AT képességének mérésére szolgált. Az első részfeladatnál a vizsgálati személy feladata a hallott hangmagasságok megnevezése volt. A második részfeladatban el kellett döntenie, hogy a hallott zenei idézet és a vele egy időben megjelenő kottakép azonos hangnemben van-e. Eredmények: (1) A sAH csoport szignifikánsan jobb eredményt ért el az AH vizsgálatára irányuló feladatban, mint a nAH csoport, ugyanakkor sem az AT-t mérő részfeladatban, sem a két részfeladatban elért összesített pontszámok tekintetében nem mutatkozott jelentős különbség a két csoport között. (2) A zenei képzettség foka csupán az AT-ra irányuló részfeladatban, illetve a két részfeladatban elért összesített pontszámokra mutatott jelentős hatást. Az AH-t mérő részfeladatban a pontszámokra nem gyakorolt hatást, ugyanakkor a hivatásos muzsikusok szignifikánsan kevesebb hibát vétettek, mint az amatőrök. (3) A TR és nTR csoport között mindössze az AT-t mérő részfeladatban, illetve a két részfeladatban összesen elért pontszám tekintetében mutatkozott szignifikáns különbség. Kulcsszavak: abszolút hallás, abszolút tonalitás, transzponálás.
ISBN:	978-615-5657-02-3
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat könyvrészlet abszolút hallás abszolút tonalitás transzponálás
Megjelenés:	Innováció, kutatás, pedagógusok : Absztrakt kötet. - p. 87-87. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: