Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM122791
Első szerző:Kóródi Kitti (pszichológus)
Cím:Az iskolai klíma mérése: Georgia School Climate Survey hazai adaptációjának első eredményei / Kóródi Kitti; Szabó Éva
Dátum:2019
Megjegyzések:A diákok idejük nagy részét az iskolában töltik, azonban ritkán tudatosul bennünk, hogy az ismeretszerzésen kívül mi történik még az iskolában, milyen hatások érik őket az intézmény falain belül. Az iskolai klíma pontos fogalmát illetően nem született még konszenzus a kutatók között. Egy átfogó definíció szerint az iskolai klíma az iskolai élet minőségét, karakterét jelenti és a résztvevők élményein alapszik. Tükrözi a normákat, célokat, értékeket, kapcsolatokat, a tanulási és tanítási módszereket és a szervezeti struktúrát (Cohen et al., 2009). Freiberg (1999) négy fő dimenziót különített el: Biztonság, Tanítás és Tanulás, Kapcsolatok és Környezet. Részben erre az elképzelésre épít az egyik legmodernebb megközelítés, a kulturális-ökológiai modell, amely egyesíti az iskolai klíma észlelését befolyásoló egyéni, kulturális és környezeti tényezőket, valamint hangsúlyozottan vizsgálja ezek kapcsolatát (La Salle et al., 2015). A kulturális-ökológiai modellre és Freiberg elméletére alapozva dolgozták ki a Georgia School Climate Survey-t (La Salle et al., 2016). Az eszköz újszerűségét részben az adja, hogy hasonló konstruktumok mentén 4 kérdőív-változat került benne kialakításra: két életkori csoporthoz igazított diák kérdőív (3-6. osztály és 7-12. osztály számára), egy tanári kérdőív és egy szülői kérdőív. Így az iskolai élet minden szereplőjének klímaészlelését feltárhatjuk és a hasonló belső szerkezetnek köszönhetően egymással is összehasonlíthatjuk. A Nemzetközi Iskolapszichológiai Társaság (ISPA) támogatásával valósult meg a kérdőív 11 országban történő adaptációja, amelyben az SZTE Pszichológiai Intézete együttműködő partnerként vett részt. A hazai mérésbe 5 iskolát vontunk be, így a vizsgálatban összesen 1652 fő vett részt (716 fő 3-6. osztályos tanuló, 356 fő 7-8. osztályos tanuló, 489 fő szülő, 91 fő iskolai dolgozó). A magyar adatokon elvégzett feltáró faktoranalízis mutat némi eltérést az eredeti kérdőív faktorstruktúrájához képest, de az egyes alskálák és kérdőívek megbízhatósági mutatói kielégítőek. A kérdőív alapján az egyes intézményekben eltérő klímapercepciós profilok voltak felvázolhatók. Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalabb diákok pozitívabbnak észlelik az iskola klímáját, mint az idősebbek. A legnegatívabb klímapercepcióval a szülők rendelkeztek, a legpozitívabbal pedig a tanárok. Az iskolai klíma észlelése nagyban összefügg az iskolán belüli társas kapcsolatokkal. Az előadásban bemutatjuk a mérőeszközt, valamint kitérünk az egyes életkori, illetve speciális csoportok közötti különbségekre is.
ISBN:978 615 80241 8 1
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
iskolai klíma
kulturális ökológiai modell
diákok, tanárok
Megjelenés:Összetart a sokszínűség: A Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése : kivonatkötet / szerk. Lippai Edit. - p. 156-157. -
További szerzők:Szabó Éva
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1