Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM124143
Első szerző:	Rátonyi Tamás (agrármérnök)
Cím:	A kukorica sávos művelési rendszerének értékelése a debreceni komplex talajművelési tartamkísérletben végzett vizsgáltok alapján / Rátonyi Tamás, Tamás András, Nagy János, Széles Adrienn, Harsányi Endre, Ragán Péter
Dátum:	2023
Megjegyzések:	A sávos művelési rendszer sikeresen alkalmazható termesztéstechnológiai megoldás a kukoricatermesztés során. A speciális sávművelő eszköz talajművelő elemei, a sávtisztítók, a lazítókések, a tárcsás művelő elemek és az azt követő sávhengerek alakítják ki a vetőágy és a gyökérágy megfelelő talajaprózottságát és lazultságát. A talaj bolygatása csak a vetősorok sávját érinti kb. 25?30 cm-es szélességben, a kapatestek művelési mélysége eléri a 30 cm-t. Vizsgálatainkat komplex talajművelési (vetésváltás ? talajművelés ? trágyázás ? öntözés ? növényszám ? genotípus) tartamkísérletben végeztük, amelyet 1989-ben Prof. Dr. Nagy János alapított. A tartamkísérlet Debrecentől 15 km-re, a 33. számú út mellett a Debreceni Egyetem Agrár Kutató Intézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén (É 47? 33' K 21?26') belül helyezkedik el. A kísérlet talaj típusa hajdúsági löszháton kialakult mészlepedékes csernozjom talaj. A tartamkísérletben a sávos talajművelési technológia tartamhatásának vizsgálatára van lehetőség, az eredmények összehasonlíthatók a hagyományos őszi szántással és lazításos kukoricatermesztési technológiákkal. A tartamkísérletben a következő talaj- és növényvizsgálatokat végeztük el: a talaj tömörségének, a talaj CO2 emissziójának, a kukorica SPAD értékének, az NDVI index-nek, a fotoszintetikus aktivitásának és a termés mennyiségének meghatározása. A talaj tömörségét nedvességmérővel kombinált kézi penetrométerrel (PENETRONIK), a talaj CO2 emisszióját és a növény fotoszintetikus aktivitását CI-340 Fotoszintetikus aktivitás mérővel, a SPAD értéket Konica Minolta SPAD-502 klorofill mérővel, az NDVI indexet GreenSeeker kézi növényi szenzorral mértük. A kukorica tesztnövény termésének nagyságát parcella kombájnnal végzett betakarítást követő tömeg és szemnedvesség mérések alapán számítottuk ki. A kísérletben szereplő talajművelő munkagépek kimutatható talajfizikai állapotkülönbséget eredményeztek a talajművelési kezelések között. A hagyományos szántásos technológiában a rendszeresen művelt réteg alatt a sávos kezelésben a műveletlen sávközökben mértünk tömör talajállapotot. A talaj CO2 emissziója a sávos művelésben volt legalacsonyabb. A kukorica állomány NDVI értéke és fotoszintetikus aktivitása esetében nem találtunk kimutatható különbséget a hagyományos szántásos termesztéstechnológia, valamint a kísérletben szereplő sávos és lazított kezelések között. A kukorica levél SPAD értéke (relatív klorofilltartalom) a növekvő tápanyagdózisok hatására szignifikánsan növekedett, a lazított nagy műtrágya dózisú kezelésben volt kiemelkedően magas. A vizsgált évek átlagában (2015?2018) legnagyobb termést 12,47 t/ha-t a lazított kezelésben értük el, ettől csak kis mértékben maradt el az őszi szántott kezelés 11,4 t/ha-os és a sávos művelés 11,01 t/ha-os termése. Eredményei igazolták, hogy a sávos művelési rendszer alkalmazásával elérhetőek a hagyományos technológiára jellemző kukorica terméshozamok.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet kukorica sávos művelés talajművelés NDVI relatív klorofill termés
Megjelenés:	Növény és környezet: a debreceni tartamkísérletek 40 éve / szerk. Kakuszi-Széles Adrienn. - p. 51. -
További szerzők:	Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Ragán Péter (1986-) (környzetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 FIKP ÚNKP-23-5 Egyéb Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: