Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM125152
Első szerző:	Farkas Dóra (biomérnök)
Cím:	Intelligens növények - Mítosz vagy tény? / Farkas Dóra, Dobránszki Judit
Dátum:	2024
Megjegyzések:	Jelentős kognitív disszonancia alakult ki az "intelligencia" kifejezés használatából, amelyet általában a gerinceseknél használt magasabb mentális képességekkel társítanak, és amelyet ma növényeken szintúgy használnak. A fogalmi zavar valószínűleg a legalább 70 jelenleg létező különböző definícióból fakad (Trewavas et al. 2016). Az intelligencia jelenlétének két fő kritériuma van. Az első az intelligens viselkedéshez szükséges apparátus megléte (pl. agy, idegrendszer, szinapszisok vagy alapvetően bármilyen hálózat, amely képes információt feldolgozni és/vagy tárolni). A második kritérium a funkcionalitásra vonatkozik, ahol az entitást akkor tekintik intelligensnek, ha intelligensen viselkedik (ami nagyon szubjektív, nem mérhető dolog). Stenhouse (1974) szerint "az intelligencia az egyén élete során adaptívan változó viselkedés". Ezen értelmezés alapján a növényeket intelligens fajoknak tekinthetjük, mivel képesek alkalmazkodni a változó környezethez, és a környezeti kihívásoknak megfelelően módosítják válaszaikat. Molvray (2007) egy alternatív funkcionális definíciót kínál a nem emberi entitások számára. Az ő nézőpontjából létezik egy csúszó skála, ahol az intelligencia megnyilvánulhat egy szervezetben, így az intelligencia nem csak egy tulajdonság, amely egy élőlényben vagy jelen van, vagy hiányzik. A skála minimális vége - amit ő "kezdetleges intelligenciának" nevez - az, hogy az entitás érzékeli a környezetet, és adaptívan reagál rá. A következő lépcsőfokon az első ingerek után a tanulás és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás következik. A magasabb fokok az alak, a tárgy, az önfelismerés és a tudatosság, amelyek mindegyike "magasabb kognitív funkciónak" minősül. A Boquila trifoliolata mimikálási képességeinek felfedezése után megalapozott hipotézis áll fenn a növények alak- és tárgyfelismeréséről és tudatosságáról. A fent említett fás szárú szőlőnövény levélformájának, területének, hosszának, színének, levélnyélhosszának és egyéb paramétereinek megváltoztatásával képes utánozni gazdanövényt, melyen kúszik, vagy a legközelebbi lombozatot. Ennek a jelenségnek csak néhány valószínűsíthető hipotézise van, beleértve a gazdanövény kémiai illékony jeleinek kitettséget vagy a levegőben lévő mikrobák által közvetített horizontális génátvitelt. De mi van akkor, ha ez a növény műnövény leveleit is képes utánozni? (White és Yamashita, 2022). Ez a tanulmány azt sugallhatja, hogy a növényeknek magasabb kognitív funkciói lehetnek, ahogy azt Molvray (2007) leírta.
ISBN:	978-963-490-656-8
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok : Absztraktkötet / (szerk.) Veres Szilvia, Stündl László. - p. 29. -
További szerzők:	Dobránszki Judit (1967-) (biológus)
Pályázati támogatás:	TKP2021-EGA-20 FIKP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: