Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM125301
Első szerző:	Bányainé Szepesi Bettina (jogász)
Cím:	A magánszakértői bizonyítás alaptézise a hatályos polgári perrendtartás rendszerében / Bányainé Szepesi Bettina
Dátum:	2024
ISSN:	1786-5158
Megjegyzések:	Az új polgári perrendtartás megalkotásakor a szakértői bizonyítás teljes reformját kívánta megvalósítani a jogalkotó. A tanulmányban a magánszakértői intézmény bevezetésével megvalósult normaanyagot kívánom bemutatni. A 2018. január 1-jén hatályba lépett 2016. évi CXXX. törvény a koncentrált per feltételeinek biztosítása érdekében, a felek felelős pervitelének előtérbe helyezésével olyan új rendelkezések kialakítását rendelte el, amelyek a felek anyagi jogi igényérvényesítését a bíróságok előtt még inkább hatékonyabbá tették. Ezen törekvések leginkább a rendelkezési elv előtérbe kerülésével valósultak meg, amelynek kapcsán a szakértői bizonyítás szabályozását igyekezett a jogalkotó teljesen megújítani és reformálni. Az új perrendtartás igyekezett a felek rendelkezési jogához a jogok és igények érvényesítése mellett kötelezettségeket is élesen meghatározni és előtérbe helyezni a tudatos, felelősségteljes, igényérvényesítést. A 2016. évi CXXX. törvény keretében a szakértői bizonyításra vonatkozó jogalkotói célkitűzések körébe tulajdonképpen egy megújított szakértői bizonyítási rendszert kívántak helyezni, amelynek a lényege, hogy a három szakértői szerep egymással teljesen egyenrangúvá váljon, azaz a bizonyító erő tekintetében ne legyen különbség aközött, hogy a bizonyító fél állításait magánszakértő, a perben kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő által kívánja igazolni. A szabályozás célja az volt, hogy bármelyik szakértői bizonyítási utat is választja a bizonyítási teher kötelezettje, az aggálytalan, ellentmondásoktól mentes szakértői vélemény legyen az eredménye. A kodifikációs törekvésekkel a felek eljárás-támogatási kötelezettsége, a peranyag szolgáltatási kötelezettsége előtérbe került, az ügy urává a peres felek léptek. Ez szorosan összefügg a magánszakértői vélemény jogi megítélésének változásával, valamint eleve a perbeli szabályozásával is. A jogalkotó a feleket a bizonyítási eljárás során nagyobb aktivitásra kívánta ösztönözni, amely nemcsak jogaikat, de kötelezettségeiket is jelentősen érintette és befolyásolta. A szabad bizonyítás elvének érvényesülésével a felek a tényállásaik alátámasztására bármilyen bizonyítékot, így többek között a szabad bizonyítás elve alapján magánszakértői véleményt is felhasználhatnak és benyújthatnak a bíróság részére ? a tisztességes eljárás követelményének tényleges érvényesülése érdekében azonban szigorú garanciális szabályok mellett. A szakértő szerepfelfogása körüli kérdések a magánszakértői intézmény jogi helyzetét is nagyban befolyásolták, hiszen a bíró segítőjeként alkalmazandó szakértő, mint bírótól függő személy vagy szervezet, eleve kizárja a magánszakértő igénybevételének lehetőségét, míg a bizonyítékként értékelés pedig a tisztességes eljárás érvényesüléshez szükséges garanciákat veti fel. Sok kérdés merül fel így azonnal a magánszakértői intézménnyel kapcsolatosan, amelyek alkalmasak arra, hogy az intézmény alkalmazását korlátozzák annak ellenére, hogy a hatályos perrendtartás álláspontom szerint kellő részletességgel szabályozza ezt a jogintézményt. A tanulmányban is hivatkozott jogesetek, bírói döntések azt támasztják alá, hogy a vártnál kisebb teret kapott a magánszakértői bizonyítás, kevésbé érte el a jogalkotó által kívánt célokat, mely indokait jelen tanulmány nem kívánja feltárni és vizsgálni, tekintettel arra, hogy az egy újabb tanulmány tartalmát képezi.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk magánszakértő, magánszakértői bizonytás, polgári perrendtartás, polgári eljárásjog
Megjelenés:	Debreceni jogi műhely. - közlésre elfogadva : - (2024), p. [1-19]. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: