Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM125917
Első szerző:	Balláné Kovács Andrea (vegyész)
Cím:	Az agrotechnológia és a talajélet kapcsolata / Balláné Kovács Andrea; Béni Áron; Kremper Rita; Kincses Ida; Novák Tibor; Juhász Evelin Kármen
Dátum:	2024
Megjegyzések:	A talajban élő mikroorganizmusok fontos részét képezik a szárazföldi ökoszisztémáknak; részt vesznek a különböző tápanyagciklusokban, jelentős szerepük van a talaj szerves anyagainak lebontásában, kulcsszerepet játszanak a kedvező talajfunkciók kialakításában. A mikrobák érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra, így ezek nyomon követése jó indikátora mind a környezetváltozás, mind pedig az agrotechnikai beavatkozások talajminőségre gyakorolt hatásainak értékelésére. A szabadföldi tartamhatás kísérletek értékes információkat nyújtanak a mezőgazdasági gyakorlatok talaj-növény rendszerre, talajállapotra gyakorolt hosszú távú hatásainak megértéséhez, elemzéséhez. Munkánk során célunk volt, hogy a Debreceni Egyetem Látóképi kísérleti telepén (É 47?33' K 21?27'), mintegy három évtizede beállított polifaktoriális tartamhatás kísérletben a talajművelés (őszi szántás, mélylazítás, sávos művelés), műtrágyázás (kontroll, NPK trágyázás) és a vetésváltás (kukorica mono-, kukorica-őszi búza bikultúra) hatásait elemezzük a talaj mikrobiológiai paramétereire. A méréseket a kísérlet 33. évében, 2023 júniusában és szeptemberében végeztük, a talajmintákat a parcellák 0-20 cm mélységéből, a kukorica- és (júniusban) a búzagyökerek közeléből gyűjtöttük. Az élő mikrobiális biomassza mennyiségét és közösségi összetételét foszfolipid zsírsav (PLFA) analízis alapján mértük. Eredményeink szerint a talaj mikrobiológiai paraméterei szezonálisan, a változó hőmérséklet és csapadékeloszlás függvényében jelentősen változtak. A mikrobiális biomassza mennyisége, a gomba/baktérium arány júniusban igazolhatóan kisebb, szeptemberben nagyobb volt. Ezzel ellentétben a sugárgombák mennyisége júniusban jelentősen meghaladta a szeptemberi értéket. Az eltérő talajművelési módok is befolyásolták a mikrobiom mennyiségét, a mélylazított és sávos művelésű parcellákban statisztikailag is igazolhatóan nagyobb élő mikrobiális biomasszát mértünk, mint a szántottban. A rendszeres talajforgatás nem kedvezett a mikroszkopikus gombák és a környezeti változásokra érzékenyebb Gram-negatív baktériumok szaporodásának sem, így ezek aránya kisebb volt a szántott parcellákon a sávos és a lazított művelés értékeihez képest. A szántott, műtrágyázott parcellákon a talajmikrobák mennyisége jelentősen még kisebbé vált a kontrollhoz képest. A mono- és bikultúrában termesztett kukorica talajmintáinak mért mikrobiális paramétereiben nem volt igazolható eltérés, az őszi búza és kukorica értékeit összehasonlítva azonban a búzagyökérzet közelében jelentősen nagyobb mikrobiális biomasszát mértünk. Összefoglalásul megállapítható, hogy az intenzív talajműveletek, a talaj folyamatos forgatása, a növény igényéhez képest nagyobb mennyiségű műtrágyák rendszeres kijuttatása kedvezőtlen életteret teremtett a talajmikrobák, gombák, baktériumok szaporodásához. A mono és bikultúrában termesztett kukorica mikrobiomja kevésbé különbözött, a kukorica és őszi búza értéke azonban jelentősen eltért a búza javára.
ISBN:	978-963-490-656-8
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok előadáskivonat könyvrészlet agrotechnológia talaj mikrobiom talajélet
Megjelenés:	XX. Tiszántúli Agrártudományi Napok : Absztraktkötet / szerk. Veres Szilvia, Stündl László. - p. 14. -
További szerzők:	Béni Áron (1978-) (vegyész) Kremper Rita (1969-) (matematika-kémia tanár, angol szakfordító) Kincses Sándorné (1964-) (agrokémia) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Juhász Evelin Kármen (1992-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: