Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM126127
Első szerző:
Pénzes János (geográfus)
Cím:
A magyarországi belföldi vándorlás néhány területi jellemzője, 1990-2022 / Pénzes János
Dátum:
2024
ISSN:
0018-7828 2064-8251
Megjegyzések:
A tanulmány a magyarországi belső vándorlás folyamatait rendszerváltástól napjainkig a következő három szakaszra osztja: 1) az 1990-es években kibontakozó, majd a 2000-es évek közepére visszaszoruló szuburbanizáció; 2) a 2000-es évek közepétől egy évtizedig ismét a városok felé billenő vándorlási egyenleg; 3) a 2010-es évek közepétől a községek vándorlási nyereségének újra meghatározóvá válása. Budapest a 2. szakaszban ismét vándorlási célterületté vált, míg agglomerációjának - változó kiterjedéssel - népessége az országon belül fokozatosan növelte arányát. A vizsgált időszakokban több nagyvárostérség is jelentős vándorlási nyereséget mutatott (elsősorban Északnyugat-Dunántúlon), míg Észak-Magyarország ipari válság sújtotta vármegyeszékhelyeit még térségi szinten is elvándorlás jellemezte. Különösen az északkeleti határ menti periférián jelentek meg a szinte folyamatos vándorlási veszteséggel küzdő településcsoportok. A jóléti szuburbanizáció mellett ugyanakkor számos településen a szegények anyagi-megélhetési okokra visszavezethető vándorlása jelentkezett. A vándorlási folyamatokra mind a 2008?2009. évi gazdasági világválság, mind a Covid19-világjárvány, mind a kormányzati család-és otthonteremtési politika kihatott. A jövedelemmel kifejezett fejlettség és a belső vándorlási egyenleg közötti kapcsolat egyrészt esetleges, másrészt időben változó és nem is egyértelmű. A jövedelemszint szerinti csoportosítást követően a legelmaradottabb települések körében az elvándorlás tűnik gyakoribbnak, de a fejlettebb településcsoportok vándorlási nyeresége jelentősen ingadozó. Az első, szuburbanizációs időszakban a vándorlási egyenleg különbségei csökkentek, azonban a fejlettségi szinteknek megfelelően kinyílt az olló mind a válság idején, mind pedig az elmúlt évtizedben ismét kibontakozó második szuburbanizáció során.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Földtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
belső vándorlás
demográfia
szuburbanizáció
térszerkezet
területi autokorreláció
Megjelenés:
Területi Statisztika. - 64 : 6 (2024), p. 779-800. -
Pályázati támogatás:
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
MTA
Internet cím:
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.