Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM126176
035-os BibID:	(Scopus)85211198971
Első szerző:	Gyöngyösi Szilvia (anyagmérnök, gépészmérnök)
Cím:	A vértesszőlősi bronzkincs és szórvány csüngő archeometallurgiai vizsgálata / Gyöngyösi Szilvia, Szabó Géza, Barkóczy Péter, Cseh Julianna
Dátum:	2024
ISSN:	1786-271X
Megjegyzések:	Vértesszőlős, Sztráda-park (092/2) lelőhelyről a Mészbetétes edények népe földberejtett kincsleletéből összesen 74 ép tárgy és töredék került a Tatabányai Múzeumba. Az ékszerek egy magas társadalmi státuszú nő földberejtett viseletének a részei lehettek. A fémkeresőzés során talált leletegyüttes előkerülési körülményei miatt mindenképpen számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy eredetileg több tárgyból állt az együttes. A közvetlen közelben előkerült, további csüngő esetében a párhuzamok és a korábbi meghatározások alapján felmerült a lehetősége, hogy az esetleg egy elszántott darabja a bronzkincsnek, ezért archeometallurgai vizsgálatainkba ezt a tárgyat is bevontuk. A vértesszőlősi leletegyüttes és a közelében talált, eddig "antropomorf"-nak tartott, jelen tanulmányban napkorongos tehénfej alakú csüngőként értelmezett tárgyhoz kapcsolódó régészeti megfigyelések és archeometallurgiai vizsgálatok eredményei együttesen megerősítették azt a korábbi feltételezésünket, hogy a fémtárgyak egy részét elkülönítve kezelték, a tényleges használatból való kivonásukig akár generációkon át tartó életük is lehetett. Vizsgálataink alapján az is látható, hogy a vértesszőlősi, és a hozzá hasonló összetételű kincsleletek hátterében a funkciót tekintve nem az értékfelhalmozás, hanem a szakralitás állhatott. Az együtt elrejtett tárgytípusoknak a széles területen szinte azonos formavilága azt jelzi, hogy ezek az alkalomra- és személyre szabottan, akár több alkalommal is kiegészített öltözetekhez tartozó leletek együttesen és külön-külön is nemcsak egyszerű díszek voltak, hanem meghatározott jelentést és üzenetet hordoztak. A tanulmányban a napkorongos tehénfej alakú csüngőként értelmezett tárgytípus szélesebb időrendi értelmezése arra is felhívja a figyelmet, hogy az Anyaistennő tehénhez kapcsolódó jelképeit (fej, uterus magában vagy oltárra helyezve) nemcsak a Mészbetétes edények népe, de a hozzájuk hasonló kulturális gyökerű közösségek is szélesebb körben ismerték és használták.
Tárgyszavak:	Műszaki tudományok Anyagtudományok és technológiák magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk archeometallurgia mészbetétes edények népe kincslelet ókori keleti szimbólumok fémművesség nyersanyagellátás
Megjelenés:	Archeometriai Műhely. - 21 : 4 (2024), p. 423-444. -
További szerzők:	Szabó Géza Barkóczy Péter Cseh Julianna
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: