Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM126804
Első szerző:	Makádi Marianna (biológus)
Cím:	Talajbiológiai és talajkémiai paraméterek változása és kapcsolata rendszeres szennyvíziszap komposzt kijuttatásának hatására / Makádi Marianna, Szakolczainé Demeter Ibolya, Almási Csilla, Tóth Tímea, Henzsel István, Mostafa M. Mansour, Orosz Viktória
Dátum:	2024
Megjegyzések:	Talajbiológiai és talajkémiai paraméterek változása és kapcsolata rendszeres szennyvíziszap komposzt kijuttatásának hatására Makádi Marianna1, Szakolczainé Demeter Ibolya1, Almási Csilla1, Tóth Tímea2, Henzsel István1, Mostafa M. Mansour1, Orosz Viktória1 1Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Nyíregyházi Kutatóintézet, 4Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Újfehértói Kutatóintézet makadim@agr.unideb.hu Összefoglalás A talajokat érő degradációs folyamatokban központi szerepe van a szervesanyag-tartalom csökkenésének, mely önmagában is egy degradációs folyamat, de a szervesanyag-tartalomnak meghatározó szerepe van a többi degradációs folyamat mértékében is. A szervesanyag-tartalom csökkenését megállíthatjuk/visszafordíthatjuk rendszeres szervesanyag-pótlással és/vagy a talaj forgatásának elhagyásával. A szervesanyag-pótlásra megfelelő minőségű hulladékokat, melléktermékeket is felhasználhatunk, így a jó minőségű komposztált szennyvíziszap is alkalmas anyag lehet. A szennyvíziszap komposzt tartamkísérletet 2003-ban kezdtük a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, ahol egy négy kezeléses (0, 9, 18, 27 t/ha szennyvíziszap komposzt) kisparcellás kísérletet állítottunk be. A szennyvíziszap komposztot savanyú homoktalajra terveztük, így a szennyvíziszap (40%) és a szalma (20%) mellett riolitot (35%) és bentonitot (5 %) is tartalmaz. 2018-ban változtattunk a tesztnövényeken, jelenleg rozsot, rozsos bükkönyt és kukoricát vetünk kiterített vetésforgóban. A talajmintákat a rozs tarlójából gyűjtöttük a 0-20 cm-es talajrétegből. Az elmúlt 23 év eredményei segítségével bemutatjuk, hogy a szennyvíziszap komposzt rendszeres kijuttatása hogyan befolyásolja a talajenzimek (kataláz, dehidrogenáz, invertáz, foszfatáz) aktivitását, a foszfolipid zsírsav (PLFA) eredmények alapján van-e különbség az egyes kezelések mikrobiális közösségében, és elemezzük a talajbiológiai és talajkémiai eredmények közötti kapcsolatokat, azok időbeli változását. Az eredmények alapján a szennyvíziszap komposzt alkalmas a szántott homoktalaj szervesanyag-tartalmának stabilizálására, a mikrobiológiai folyamatok támogatására. Kulcsszavak: tartamkísérlet, termékkomposzt, talajenzimek, PLFA
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet talajtan
Megjelenés:	Talajtani Vándorgyűlés Programfüzet. - közlésre elfogadva : - (2024), p. 1-94. - Talajtani Vándorgyűlés : programfüzet: 2024 szeptember 18-20. Gödöllő. - p. 63
További szerzők:	Szakolczainé Demeter Ibolya (1985-) (Biológus) Almási Csilla (1978-) (bilológus) Tóth Tímea (1980-) (biológus/biotechnológus, vegyész) Henzsel István (1966-) (agrármérnök) Mansour, Mostafa M. (1980-) Orosz Viktória (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: