Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM005000
Első szerző:	Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:	Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén / Török Péter, Deák Balázs, Vida Enikő, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész, Béla
Dátum:	2008
Megjegyzések:	Az utóbbi évtizedekben a természet- és tájvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a tájléptékű rehabilitációs programok, melyek a faj- és élőhely- védelem mellett, fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. Cikkünkben Egyek-Pusztakócs térségében (Hortobágy Nemzeti Park) zajló, az Európai Unió által támogatott visszagyepesítési program eredményeit mutatjuk be. Vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy a visszaállítani kívánt gyepek vázfajait tartalmazó magkeverékek kiszórása hogyan hat a felhagyott lucernások szekunder szukcessziójára. Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (i) Hogyan befolyásolja alacsony fajgazdagságú (2-3 faj) magkeverék kiszórása a korai kolonizáló közösség diverzitását és fajkészletét? (ii) Milyen hatással van a magszórással történő gyepesítés a korai stádiumú növényközösségek fajainak fitomasszájára? (iii) Milyen gyors az átmenet a gyomok által dominált közösségek és az évelő füvek által dominált vegetáció között? Intenzív művelésű lucernások helyén 93,5 ha területen végeztünk magvetéses visszagyepesítést 2005 ben. A visszagyepesítés során kétféle, sziki és löszgyepi vázfajokat tartalmazó magkeveréket használtunk. A szik magkeverék Festuca pseudovina (67%), Poa angustifolia (33%) tartalmazott, míg a lösz magkeverék: Festuca rupicola (40%), Poa angustifolia (30%), Bromus inermis (30%) keverékéből állt. Mély szántást és vetőágy készítést követően 2005 őszén vetettük a magkeverékeket mintegy 25 kg/ha mennyiségben. A gyepesítés sikerességét állandó kvadrátok növényzetének felmérésével és fitomassza mintavétellel vizsgáltuk (2006. és 2007. június). A vetést követő évben a vegetációban dominánsak voltak rövid élettartamú fajok (Matricaria indodora, Capsella bursa-pastoris, Polygonum aviculare). Az évelő dominanciájú gyep kialakulása igen gyorsnak bizonyult. A vetett füvek már a gyepesítést követő második évben dominánssá váltak, kiszorítva a rövid élettartamú kétszikű fajokat. A vetett magkeverék fajai erőteljesen csökkentették a korai kolonizáló kétszikűek által dominált közösség fajszámát és diverzitását. Az átlagos fajszám mintegy felére, a kétszikűek átlagos fajszáma közel a harmadára csökkent. A visszagyepesedés folyamán elindult a fűavar felhalmozódás; 2007-ben minden területen szignifikánsan magasabb holt fitomassza tömeget találtunk. Ezzel szemben a kétszikű fitomassza tömege 2007-re mintegy két nagyságrenddel csökkent. Eredményeink jól mutatják, hogy a magvetéssel történő visszagyepesítés hatékony és gyors módszer a gyepek domináns fűállományának helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. Azonban a helyreállítani kívánt társulásokat jellemző kísérő fajok visszatelepüléséhez további beavatkozások lehetnek szükségesek (kétszikű magkeverékkel történő felülvetés, szénaráhordás illetve legelő állat segítségével történő propagulum szállítás).
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban gyeprekonstrukció irányított szukcesszió diverzitás fitomassza lucernás
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 95 : 1-2 (2008), p. 101-113. -
További szerzők:	Deák Balázs (1978-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: