Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM017478
Első szerző:Márton Hajnalka (csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekpulmonológus)
Cím:A dohányzás hatása a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a kardiovaszkuláris betegségek becsült kockázatára / Márton Hajnalka, Jancsó Zoltán, Simay Attila, Újhelyi István, Ilyés István
Dátum:2004
Megjegyzések:Felnőtt, 18-60 éves páciensek körében vizsgáltuk a dohányzás hatását a kardiovaszkuláris rizikófaktorokra és a becsült kardiovaszkuláris kockázatra. A vizsgálatban 48 háziorvosi praxis kardiovaszkuláris rizikó vagy betegség miatt nem gondozott, szisztematikus mintavétellel kiválasztott 1320 páciense vett részt. Célzott anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, BMI meghatározás, koleszterin, LDL- és HDL-koleszterin, triglycerid, éhgyomri vércukormérés történt.A vizsgálatban résztvevők 30%-a dohányzik, 58%-a sosem dohányzott és 12%-a leszokott. A dohányzás a férfiak között gyakoribb, a két nem közötti különbség szignifikáns mértékű (p<0,0001). A dohányzók arányában a fiatalok (dohányzik. 32,5%) és a középkorúak (dohányzik: 29,2%) között lényeges különbség nincs. A már leszokottak aránya a középkorúak csoportjában háromszorosa a fiatalabb korosztályban észleltnek, emiatt a dohányzási szokások megoszlásában a csoportok közötti különbség szignifikáns (p<0,0001). A szisztolés vérnyomás fokozatainak megoszlása a dohányzási szokások szerint kialakított csoportokban nem tér el (p=0,1785). A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában az éhomi vércukor-kategóriák megoszlása sem különbözik. A leszokottak csoportjában viszont a kóros vércukor-kategóriák aránya magasabb, ebből adódóan a csoportok között a vércukor-kategóriák megoszlásában a különbség szignifikáns (p?0,0023). A BMI normális és emelkedett értékeinek megoszlásában nincs különbség a dohányzók és a nem dohányzók csoportja között. A leszokottak csoportjában a másik két csoporthoz viszonyítva magasabb az emelkedett BMI értékűek aránya. Mindazonáltal a BMI értékek megoszlásában statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között nem mutatható ki. A dohányzók és a nem dohányzók csoportjában a normális és a magas összkoleszterin szintek aránya sem különbözik, a leszokottak csoportjában viszont az emelkedett összkoleszterin szinttel rendelkezők aránya magasabb, mint az előző két csoportban. A három csoportban a normális és emelkedet összkoleszterin szintek aránya nem különbözik. Nincs eltérés a normális és emelkedett LDL- koleszterin szintek megoszlásában sem. A triglycerid értékek megoszlása viszont kedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, mint a dohányzókéban,a legkedvezőtlenebb a leszokottak csoportjában. A különbség a három csoport között szignifikáns (p<0,05). A normális és a csökkent HDL-koleszterin értékek aránya a dohányzási szokások szerint nem tér el. A becsült kardiovaszkuláris kockázat kategóriáinak megoszlása legkedvezőbb a nem dohányzók csoportjában, és a három csoportban a fokozatok megoszlásában a különbség szignifikáns (p<0,05).Az eredmények szerint a dohányzás független rizikófaktorként növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A dohányzási szokások és a triglycerid szintek megoszlásában azonban szignifikáns kapcsolat mutatható ki. Figyelmet érdemel a leszokottak kedvezőtlen rizikóstátusza.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
dohányzás
kardiovaszkuláris rizikófaktorok
becsült kardiovaszkuláris veszélyeztetettség
Megjelenés:Egészségtudomány 48 : 4 (2004), p. 300-308. -
További szerzők:Jancsó Zoltán (1973-) (orvos, háziorvos szakorvos, foglalkozás-orvostan szakorvos) Simay Attila (1954-) (háziorvos) Újhelyi István Ilyés István (1943-) (gyermekgyógyász, gyermekendokrinológus, háziorvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1