Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM018866
Első szerző:Molnár Ernő (geográfus)
Cím:Közép- és Délkelet-Európa határán : gazdasági modernizáció és szerkezetváltás Romániában / Molnár Ernő
Dátum:2010
Megjegyzések:Románia a rendszerváltás időszakában az egyik legmélyebbről induló ország Kelet-Közép-Európában (különösen igaz ez a megállapítás, ha az ország teljesítményét az Európai Unióhoz csatlakozott térségbeli államokkal vetjük össze). A hosszúra nyúlt recessziót követő években felmutatott, elsősorban külföldi tőkebefektetések volumenében és bruttó hazai termék növekedésében tükröződő nagyfokú dinamizmusa javított ugyan helyzetén, azonban (legalábbis az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke alapján) számottevő mértékben nem tudta mérsékelni lemaradását a gazdasági átalakulás térségbeli éllovasaihoz képest.A gazdasági transzformáció többé-kevésbé a régió más országaiban is tapasztalható irányú szerkezetváltást eredményezte Romániában: a szolgáltatások hagyományos termelő szektorokkal szemben megfigyelhető előretörése jellemző. E folyamatra ugyanakkor egyrészt rányomta bélyegét az ország archaikusabb gazdasági szerkezete (a mezőgazdaság nagyobb, a szolgáltatások kisebb súlya a kelet-közép-európai átlaghoz képest), másrészt sajátos tendenciaként jelent meg a mezőgazdaság kilencvenes években megfigyelhető átmeneti felértékelődése.A gazdasági átalakulás területi vonzataként napjaink Romániájában regionális szinten is jelentős differenciálódás zajlik: a folyamatok nyertese elsősorban a főváros, majd a Kárpátokon belül elhelyezkedő régiók (különösen a Temesvár-központú Nyugati régió), legnagyobb vesztese, pedig az EU-integráció szempontjából árnyékban elhelyezkedő (Ukrajna és Moldova határvidékén fekvő) Északkeleti régió. E tendenciákat (növekvő polarizáció, Bukarest mellett a Kárpátokon belüli régiók kedvezőbb helyzete) erősítik az infrastruktúra fejlettségének ? e tanulmányban nem részletezett ? regionális különbségei is.A gazdasági-társadalmi átalakulás a kisebb területi egységek szintjén még látványosabb differenciákat produkált: az egyoldalú gazdasági profillal rendelkező bányászati-nehézipari központok, illetve térségeik vesztesei, míg a felértékelődő nagyvárosi központok (elsősorban Bukarest), a nyugati határ menti térségek és a jelentős külföldi tőkét vonzani képes ipari központok inkább nyertesei a változásoknak (a jelenség az országon belüli migrációs folyamatokban is visszatükröződött).Gazdasági profil tekintetében a romániai viszonylatban erősen szolgáltatás-orientált főváros, az inkább ipar felülreprezentáltságával jellemezhető Kárpátokon belüli régiók, valamint a mezőgazdaság országos átlagot meghaladó szerepével leírható Kárpátokon kívüli régiók jelentik a szélsőségeket. Jelentős ipari központok ugyanakkor az ország több régiójában is kialakultak: a Délkeleti régió országosan kiemelkedő vas- és acéliparát (Galati), a Déli régió kőolajbányászatát és -feldolgozását (Prahova), továbbá autóiparát (Arges), a Délnyugati régió lignitbányászatát és villamosenergia-termelését (Gorj), valamint a Nyugati és Központi régió autóalkatrész-gyártását és elektronikai iparát (Temes és Arad, illetve Brassó és Szeben) lehet a legfontosabbak között kiemelni.Összefüggésben a gazdasági átmenet nehézségeivel, Románia Európa egyik legnagyobb népesség-kibocsátójává vált (az elmúlt négy évben az Európai Unión belüli vándorlás 25%-a lengyel, 19%-a román állampolgárokhoz kötődött). A kontinens legfontosabb migrációs folyosói közé tartozik a Románia-Spanyolország, valamint a Románia-Olaszország viszonylat. 2008-ban hivatalosan 718 ezer román állampolgár élt Spanyolországban, s ezzel a marokkóiak előtt a legjelentősebb külföldi csoportot képezték. Olaszországban 625 ezer legálisan ott-tartózkodó román állampolgárt regisztráltak: számuk megelőzte az Olaszországban tartózkodó albán és marokkói állampolgárok számát is.
ISBN:978 963 89167 1 6
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok könyvfejezet
Románia
gazdaság
modernizáció
szerkezetváltás
Megjelenés:Kompországok - ahol a part szakad : Szemelvények Köztes-Európa integrációs törekvéseiből (1990-2008) / szerk. Demeter Gábor, Radics Zsolt. - p. 370-411. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1