Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM037690
Első szerző:Péley Gábor
Cím:Az őrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazhatósága és jelentősége neoadjuváns kemoterápia után emlőrákban / Péley Gábor, Török Klára, Farkas Emil, Mátrai Zoltán, Horváth Zsolt, Sinkovics István, Hitre Erika, Rényi-Vámos Ferenc, Orosz Zsolt, Köves István
Dátum:2006
ISSN:0025-0244
Megjegyzések:Bevezetés és célkitûzések: Az ôrszemnyirokcsomó-biopszia alkalmazhatósága, pontossága és klinikai jelentôsége neoadjuváns kemoterápia után emlôrákban még nem tisztázott. Tanulmányunk célkitûzé- se ennek a kérdésnek a vizsgálata volt. Betegek és módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Általános- és Mellkassebészeti Osztályán 2004 áprilisa és 2005 augusztusa között 17 emlôrákos nôbetegnél terveztünk limfoszcintigráfiával kiegészített kettôs jelöléses ôrszemnyirokcsomó-biopsziát neoadjuváns kemoterápia után. A tanulmányba azokat a betegeket választottuk be, akiknek daganata a kezelés után klinikailag 3 cm-nél kisebbé, axilláris státusa pedig negatívvá vált. Eredmények: A limfoszcintigráfia 7 betegnél (41%) nem mutatott axilláris elvezetést, és ôrszemnyirokcsomót mûtét során sem sikerült azonosítanunk. Közülük 6 esetben (86%) az axilláris nyirokcsomók szövettanilag pozitívak voltak. Az ôrszemnyirokcsomó-biopszia 10 betegnél (59%) volt sikeres, akik közül 8-nál (80%) az ôrszemnyirokcsomó szövettanilag pozitívnak bizonyult. Téves negatív biopszia nem fordult elô. Összességében tehát a 17 beteg közül az axilláris státus 14-ben (82%) patológiailag pozitív volt. A kezelés utáni klinikai axilláris státus prediktív értéke a szövettani eredmény vonatkozásában rendkívül alacsonynak bizonyult. Megbeszélés és következtetések: Saját sikerességi arányunk elmarad a nemzetközi átlagtól, azonban ezt a neoadjuváns kemoterápia javallatának különbségével magyarázhatjuk. Téves negatív arányunk (0%) viszont jelentôsen kedvezôbb az irodalmi átlagnál. Nemzetközi tapasztalatok szerint neoadjuváns kemoterápia után az ôrszemnyirokcsomó-biopszia technikailag alkalmazható módszer, azonban pontossága elmarad az elvárhatótól, és klinikai jelentôsége sem tisztázott. Saját anyagunkban a módszer sikerességi aránya kifejezetten alacsonynak tekinthetô, amelyet a gyakorlat hiányával nem magyarázhatunk. Tekintettel a szövettanilag pozitív axillák igen magas arányára, az általunk alkalmazott neoadjuváns kemoterápia-indikáció mellett az ôrszemnyirokcsomó-biopsziát klinikailag nem tartjuk jelentôsnek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Magyar Onkológia 50 : 1 (2006), p. 19-23. -
További szerzők:Török Klára Farkas Emil Mátrai Zoltán Horváth Zsolt (1964-) (onkológus, belgyógyász, klinikai farmakológus) Sinkovics István Hitre Erika Rényi-Vámos Ferenc Orosz Zsolt Köves István
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1