Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM046845
Első szerző:Rákosi György (nyelvész)
Cím:A magyar birtokos szerkezetű viszonyjelölőkről, avagy kígyók szájfénnyel és esernyővel / Rákosi György
Dátum:2012
Megjegyzések:Ebben a cikkben az ún. kígyós mondatok névmási szerkezetes megvalósulásának az elfogadhatóságát vizsgáltam a mai magyar köznyelvben, egy elsősorban északkelet-magyarországi beszélőkkel elvégzett kérdőíves vizsgálat alapján. A köznyelv minden rétegében az anaforikus kódolás az elsődleges (28a), a beszélők egy része számára azonban a névmási kódolás is egy elfogadható, bár jelöltebb megoldásnak számít (28b).(28) a. Láttam magam mellett egy kígyót. b. Láttam mellettem egy kígyót.Egy korábbi tanulmányom (Rákosi 2010) alapján amellett érveltem, hogy a mind a két mondatot elfogadó beszélők számára a két szerkezet nem ekvivalens szemantikailag, és a névmási szerkezet minden fontos nyelvtani tulajdonsága levezethető abból a feltevésből, hogy a vonatkozó személyragozott viszonyjelölő egy grammatikalizálódott és a lexikonban külön kódolt birtokos szerkezettel rendelkezik. Megmutattam, hogy a névmási szerkezet elfogadhatósága több tényező függvénye. Ezek a fajta mondatok akkor a legelfogadhatóbbak, ha a viszonyjelölőn megjelenő személyragozás mondatbeli 'előzménye' egyes számú, ha a viszonyjelölő névutó, és ha a viszonyjelölő a bővítmény jelölete által meghatározott tágabb térre utal (29). A legrosszabbnak ítélt mondatok esetében az előzmény harmadik személyű, a viszonyjelölő névszórag, és az ezen megjelenő személyragozás által meghatározott individuum testéhez szorosabban kötődik az a tér, amire utalunk (30).(29) a. Mi láttunk mellettünk valamit az út szélén. b. Én nem láttam mellettem semmit.(30) a. A lányoki mindig visznek velüki szájfényt. b. Katii ledobta rólai a ruhát.(29)-ben az a két mondat található, melyek a legjobban szerepeltek a kérdőíves felmérésben, míg (30)-ban a két legalacsonyabb pontszámot kapott mondat áll (lásd: Függelék).A cikkben az adatoknak a generatív nyelvészetben szokásos diszkrét kategorizációját elméleti alapfeltevésként előfeltételeztem. Vagyis azt tettem fel, hogy egy adott mondat egy adott beszélő számára vagy elfogadható vagy nem. Az adatok általam előterjesztett birtokosi szerkezeti elemzésében ezt azzal lehet modellezni, hogy egy adott személyragozható viszonyjelölőnek van-e birtokosi tétele a lexikonban vagy nincs. A kérdőíves felmérés eredményei azonban ettől az alapvető ellentétnél egy sokkal finomabb skálát mutatnak. Az ilyen jellegű empirikus tények jobban és elvszerűbben ragadhatók meg az olyan sztochasztikus nyelvtanokban, amelyet például az Lexikai-Funkcionális Nyelvtan egy kiterjesztett változatában Bresnan és Nikitina (2009) használnak az angol kéttárgyas mondatok elemzésére. Ebben a cikkben azonban elsődlegesen az volt a célom, hogy feltérképezzem azokat a nyelvi jegyeket, amelyek befolyásolják a névmási szerkezet elfogadhatóságát. Ezek a jegyek szolgálhatnak egy későbbi finomabb elemzés kiindulási pontjául.Szintén csak részben térképeztem fel a személyragozható viszonyjelölők birtokosi tulajdonságai és a névmási szerkezet elfogadhatósága közti általam feltett korrelációt. Az elemzésemből az is következik, hogy például az alábbi két mondat elfogadhatósága szorosan összekapcsolódik:(31) a. Miért csak nekem van mellettem egy kígyó? b. Látom a kígyót mellettem.A 2.2 alrészben ugyanis amellett érveltem, hogy a (31a) mondatban a részesesetű bővítmény jelenléte a névutó birtokosi jellegére utal, és ezt a birtokosi jelleget tekintem felelősnek (31b) esetleges elfogadhatóságáért is. Ennek a fajta korrelációnak a tesztelése szintén egy eljövendő tanulmány feladata lesz. Összességében tehát azt állítom ebben a cikkben, hogy a névmási szerkezet azoknak a beszélőknek elfogadható, akik birtokosi szerkezetűként is tárolják a mentális lexikonukban az adott személyragozott viszonyjelölőt. Kérdés, hogy miért vannak ebben a tekintetben jelentős eltérések a beszélők között, vagyis, hogy miért tudnak egyes beszélők jobban, mások pedig kevésbé birtokosiként kezelni egyes névutókat vagy névszóragokat. A beszélők közti variációnak alapvetően három oka lehet, és mind a háromra találhatunk független motivációt a rendelkezésre álló adatokban. Egyrészt feltehetjük, hogy az egyik ilyen mozgatóerő a szinkrón rendszerben az analógia: a ragozott viszonyjelölők morfológiája a birtokosival analóg, ezért egyes beszélők birtokosi szerkezetűként is kezelik őket. Ebben az esetben a birtokosi elemzés eloszlása a beszélők közt lényegében a dialektusoktól függetlenül random is lehet ? ezt támasztja alá, hogy az északkelet-magyaroszági dialektuson belül is viszonylag jelentős variációt találunk a beszélők közt. Az esetleges dialektális variációnak alapvetően két oka lehet. Egyrészt elképzelhető, hogy a névmási szerkezet erőteljesebb jelenléte egy fajta kontaktjelenség az adott dialaktusban. Amint a 3.3 alrészben tárgyaltuk, Hegedűs (2012: 181) alapján a vigyél veled esernyőt névmási szerkezet a nyugat-magyarországi dialektusokra jellemző leginkább, és ebben a régióban természetes lehet a német hatás szerepe. A németben csak harmadik személyben van külön visszaható névmás, első és második személyben a személyes névmás használatos visszaható funkcióban is, vö.:(32) a. Hansi sah eine Schlange neben sichi. német ♭Hans látott egy kígyót maga mellett.' b. Ich sah eine Schlange neben mir. ♭Láttam egy kígyót mellettem.'A 3.2 alrészben láttuk, hogy a magyar névmási szerkezetet is jellemzi egy a német adatokkal rokonítható harmadik személyű megszorítás: harmadik személyű előzmények esetén ? különösen E/3 előzményeknél ? a névmási szerkezet sokkal kevésbé elfogadható, mint első (és második) személyben. Másrészt Hegedűs (2012: 181) azt is megemlíti, hogy a vigyél veled esernyőt szerkezet felbukkan olyan archaikus nyelvjárásokban is, mint a moldvai csángók vagy a kórógyi magyarok nyelvezete. Egy ilyen archaikus jellemző lehet többek közt, ha ezekben a nyelvjárásokban a személyragozható viszonyjelölők még a mai köznyelvhez képest kevésbé grammatikalizálódtak, és így erősebben birtokosi jellegűek. Ebben az esetben viszont, az itt bemutatott érvelés szerint, azt is várjuk, hogy ezekben a nyelvjárásokban elfogadható a kígyós mondatok névmási szerkezetű változata. A vigyél veled esernyőt szerkezet itteni elfogadhatóságát ennek jeleként értékelem.
ISBN:978-963-308-076-4
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Nyelvtudományok könyvfejezet
birtokos szerkezet
PP
anafora
koreferencia
kötéselmélet
Nyelvtechnológia és Bioetika
Megjelenés:Nyelvelmélet és Dialektológia 2. / szerk. É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila. - p. 154-173. -
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A magyar nyelv korpusz alapú vizsgálata a lexikai-funkcionális grammatika keretében
K 72983
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1