Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM046960
Első szerző:	Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:	Kutatási eredmények alkalmazása a precíziós kukoricatermesztésben / Nagy János, Ványiné Széles Adrienn
Dátum:	2012
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok látóképi kísérleti telepén mészlepedékes csernozjom talajon több mint 30 éve tartamkísérletben vizsgáljuk a növénytermesztési tényezők hatását a kukorica termésére. A kutatás célja a műtrágyázás, a talajművelés, a növényszám, a genotípus és az öntözés hatásának értékelése. A vizsgált időszak adatbázisában szereplő adatok elemzése lehetővé teszi a kukorica termésének és a növénytermesztési tényezők, valamint az évjárat hatásának értékelését, illetve a közöttük fennálló kapcsolatok és kölcsönhatások megbízható vizsgálatát. A talajművelési változatokat vizsgálva megállapítottuk, hogy az őszi szántás eredményezte a legnagyobb termést, azonban hatása lényegesen eltért az öntözés nélküli és az öntözött változatokban. A sávos talajművelés bevezetése vizsgálataink alapján a kedvező talajállapotú, tömör rétegektől mentes területeken, periodikus alkalmazása (pl. sávos ? sávos ? szántás ? lazítás) indokolt. Aszályos évjáratokban a kisebb, átlagos vagy átlagot meghaladó csapadék-ellátottságú években nagyobb növényszámok alkalmazása kedvezőbb volt. Szárazságra hajló viszonyok között, de különösen több, egymást követő száraz évben, a kisebb, legfeljebb hektáronkénti 60 ezres növényszám használata javasolható. Kedvező vízellátottság esetén a 70?80 ezres növényszám-tartomány használata megalapozott. A műtrágyázás termésnövelő hatása mind öntözés nélküli, mind öntözött körülmények között megbízható, azonban öntözés nélküli változatban lényegesen mérsékeltebb volt. A gyomborítottság mértékét az elővetemény jelentősen befolyásolta. Kedvező elővetemény (búza) után lényegesen kisebb volt a gyomborítottság, mint kedvezőtlen elővetemény (kukorica) után. Azonos elővetemény (kukorica) esetében a gyomosodás mértékét az évjárat jellege, a vízellátottság mértéke jelentős mértékben meghatározta. Az öntözés önmagában nem elegendő, ugyanis amennyiben ez nem párosult intenzív tápanyag-gazdálkodással, a hozamok visszaeséséhez vezetett. A kutatás, fejlesztés és innováció eredményei hozzájárulnak ahhoz a technológiai módszerhez, amely lehetőség biztosít a helyi igényekhez igazodó vetőmag, műtrágya, növényvédő szer differenciált ki juttatására, a műveletek módjának táblán belüli változtatására.The effect of crop production factors on maize yield are examined on chernozem soil in a more than 30 year old long-term experiment on the Látókép Experiment Site of the Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences of the University of Debrecen. The aim of research is to evaluate the effect of fertilisation, cultivation, plant number, genorype and irrigation. The analysis of the data in the database of the examined period makes it possible to evaluate the effect of maize yield, as well as that of the crop production factors and the crop year, while the correlations and interactions between these factors were also examined. During the examination of the cultivation treatments, it was concluded that the highest yield was obtained as a result of autumn ploughing, but its effect largely differs in the irrigated and the nonirrigated treatments. Based on our examinations, strip cultivation should be applied periodically (e.g. strip ? strip ? ploughing ? loosening) in areas with favourable soil conditions free from compacted layers. In years with smaller, average precipitation supply or when the precipitation was higher than average, higher plant numbers were more favourable. Under drier conditions, but especially in several consecutively dry years, a lower plant number can be recommended which is not higher than 60 thousand per hectare. In the case offavourable water supply, 70-80 thousand plants per hectare can be used. The yield increasing effect of fertilisation was significant in the case of both non-irrigated and irrigated conditions, but it was much more moderate in the non-irrigated treatment. The extent of weed coverage was significantly affected by the previous crop. In the case of a favourable previous crop (wheat), the weed coverage was significantly lower than after an unfavourable previous crop (maize). In the case of the same previous crop (maize), the extent of weed coverage was mostly determined by the crop year and the extent of precipitation supply. Irrigation is not enough in itself, because if it was not accompanied by intensive nutrient management, yields started to decline. The results of researhc, development and innovation contributed to the technological method which makes it possible to apply locally adjusted sowing seed, fertiliser and pesticide in a differentiated way, as well as to change the method of operations within the given plot.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 49 (2012), p. 227-231. -
További szerzők:	Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 TÁMOP OM-00210/2008 Egyéb TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: