Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM053264
Első szerző:	Bánfalvi Győző (közgazdász, szociológus)
Cím:	Az adósság-paradoxon és az ekvivalens helyettesítésre épülő fogyasztói preferencia-sorrend és hierarchia / Bánfalvi Győző
Dátum:	2014
ISSN:	2063-6415
Megjegyzések:	A publikáció egy 2012-es Berettyóújfalui kistérségben elvégzett kérdőíves kutatás másodelemzése. A kutatás hátteréül szolgáló Berettyóújfalui kistérségről elmondható, hogy Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő kistérsége, amelyre az elöregedés, az országos átlag feletti munkanélküliség, a több generáción átívelő mélyszegénység jellemző. A kutatás a kistérség teljes lakosságára kiterjedt, és véletlen kiválasztáson alapuló, rétegzett mintavétellel készült.Az adatok vizsgálata során bevezetésre került az ekvivalens helyettesíthető fogalma, melyen azt értjük, hogy egy szükséglet több energiaforrás felhasználásával is ugyan olyan, vagy nagyon hasonló minőségben elérhető, tehát a fogyasztó dönthet arról, hogy szükségletének kielégítése milyen típusú energia felhasználásával történjen meg.Az adatok értékelése során arra mutattunk rá, hogy a gáz és a hagyományos fűtés aránya a városi és falusi településeken különböző mértékű. Míg a városi háztartások 52-58 százalékában a gázfűtést használják, addig falun, bár a gázinfrastruktúra szinte mindenki számára elérhető, a hagyományos tüzelésű technológiák dominánsak. A háztartások jövedelmi helyzete hatással van a fogyasztási szokásokra, így azok energiafogyasztási módjaira is, ezért a szerényebb anyagi helyzetű háztartások olyan ekvivalens helyettesítőt keresnek a fűtés megoldására, mely valamilyen mértékben mentesíti őket a rendszeres, havi jellegű rezsikiadásoktól, függetleníti őket a közüzemi kiadások egy részétől,. Ezt a jelenséget hívhatjuk az ekvivalens helyettesítőkre épülő fogyasztói preferenciának, és ez vezet a szegényebb falusi környezetben a hagyományos fűtés elterjedéséhez. A kutatásból megállapítható az is, hogy kimutatható összefüggés áll fenn a települések földrajzi elhelyezkedése és az ott élő háztartások fűtésmódja között, az így kirajzolódó területi alakzatok egybeesnek egy korábbi MTATK Gyermekszegénység-kutató Csoport által elvégzett kutatás során a kistérség településeihez rendelt szegénységkockázati besorolás/kódok által kirajzolt földrajzi mintázathoz. Ezek alapján elmondható, hogy minél távolabb van egy adott település a határtól (Nagyváradtól), valamint minél közelebb van Berettyóújfaluhoz, valamint a 42-es főúthoz, annál kisebb arányban jellemző a településre a hagyományos fűtés használatra, és jellemzően csökkenő tendenciát mutatnak a települések szegénység kockázati kódjainak értékei.Ezek után azt várnánk, hogy azokon a településeken, ahol a háztartások nagyobbik része alternatív utakon, ekvivalens helyettesítőkkel (hagyományos tüzeléssel) oldja meg szükségleteit, értelemszerűen kevesebb a közüzemi díjakkal kapcsolatban hátralékosok aránya. A kutatás során kapott adatok elemzése azonban ennek az ellenkezőjét mutatja. Az adósság-paradoxon feloldására a hátralékok jellemzően villamosáramban történő keletkezése ad magyarázatot, mivel a villamosáram által nyújtott szükségleteknek jelen pillanatban nincs más ekvivalens helyettesítője, így nem lehetséges "olcsóbb" módszerekkel kiváltani azt.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Szociológiai tudományok kutatási jelentés adósság-paradoxonekvivalens preferencia hierarchia
Megjelenés:	Metszetek. - 1 (2014), p. 316-330. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: