Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM055401
Első szerző:	Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:	Az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés hatásai Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:	2014
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	A társadalom felemelkedése, a gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze, az oktatási rendszer. Hajdú-Bihar megyében folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, azonban a 2001. évi népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a megye lakosságának iskolai végzettsége nem érte el az országos átlagot. A megyén belül a megyeszékhelyen és a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Figyelembe kell venni, hogy a megyei arányokat főként a megyeszékhely, Debrecen és a Hajdúszoboszlói kis térség biztosítja.A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg a korábbi évtized elvándorlási tendenciáival, az ország egészében tapasztalt elszívó hatással, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költöznek. A folyamat fokozottabban érinti a fiatalokat.A megye óvodai ellátottsága megfelel az országosnak, tekintettel a demográfiai viszonyokra, inkább csak a területi aránytalanságok kiegyenlítése lehet a cél. Az ezer lakosra jutó tanulók száma az Észak-alföldi régióban és a megyében is jelentősen meghaladja az országos átlagértéket. A megye középfokú iskolai hálózata 38 gimnáziummal és 51 szakképző intézménnyel rendelkezik. A középfokú iskoláztatásban a megye területén meghatározó szerepük van a Debrecenben működő intézményeknek. A Hajdú-Bihar megyei szakképző iskolai hálózat egy nagyméretű, feltételeiben erősen differenciált intézményhálózat, melyben jelen van valamennyi képzés, szakközépiskolai, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai), akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, speciális szakiskolai, előkészítő szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés. Az intézmények többsége regionális, nem egyszer országos beiskolázású.A felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozó fiatalok a megyén belül Debrecenben és Hajdúböszörményben folytathatják tanulmányaikat. Az egységes, integrált Debreceni Egyetem hazánk legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, legszélesebb képzési választékot nyújtó egyeteme. A Tiszántúl szellemi központja nemzetközi normákon alapuló, európai léptékű egyetemi centrum, a graduális és posztgraduális képzések széles spektrumával, egységes tudományos minősítési rendszerrel, többnyelvű oktatási programokkal várja a hallgatókat. A súlyát meghaladó mértékben vesz részt a megye felsőoktatása a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földtudományok, matematika), az egészség ügy és szociális ellátás, az agrár és a környezetvédelem, valamint a számítógép-tudományok oktatásában, ami rend kívül előnyösen befolyásolja a képzés struktúráját. Viszonylag magas a megye részesedése a humántudományok (magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, régészet, filozófia) oktatásban.A megyében dolgozik az ország tudományos kutatóinak 6,3%-a, itt költötték el a K+F ráfordítások 7,0%-át 2010-ben. A régión belül Hajdú-Bihar megyében van a kutatói kapacitás 3/4-e, amit a Debreceni Egyetem és az MTA debreceni kutatóbázisa működtet.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban oktatás kultúra kutatás-fejlesztés szociális ellátás
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 87-90. -
További szerzők:	Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat Szerző által megadott URL 856 41 DOI
Borító:
Saját polcon: