Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM056730
Első szerző:	Takács Tamara (neveléstudomány)
Cím:	Közösségi kötődés és egyéni identitás egy határmenti felsőoktatási térségben / Takács Tamara
Dátum:	2015
ISSN:	2064-6755
Megjegyzések:	Miért fontos az a kutatási kérdés, hogy az azonos társadalmi miliőben született emberek miként határozzák meg önmagukat? Vajon ha két eltérő nemzeti identitást az önmeghatározás két szélsőpontjára helyezünk, akkor arra vagyunk-e kíváncsiak, hogy ezen a szakaszon hol helyezkednek el az egyének, vagy inkább arra, hogy a kisebbségben élők milyen arányban és ütemben közelítenek a többségi tagok identitásához? Netalán az identitások sokszínűsége egy teljesen változatos képet fest az adott nemzeti karakterről? Vagy az is lehet, hogy a kutatók így fejezik ki tiszteletüket az egyéni szabadság előtt? Mindenesetre, ahogy a tradicionális társadalmak felől közelítünk a posztmodern társadalmak felé, észrevehető az egyéni választás és szabadság erőteljes növekedése az élet minden területén. A foglalkozás megválasztásától kezdve, a szabad vallásgyakorláson át a nemi szerepekig. Ez a tendencia hatással van az identitás keresésre is. Azonos társadalmi miliőbe született, azonos családi háttérrel rendelkező egyének szabadon választhatnak és válthatnak identitást élethelyzettől függetlenül, egyéni preferenciáktól vezérelve. Sem az ország, sem a nemzet nem jelent életre szóló szilárd megkötöttséget az önmeghatározás területén. Sőt, ezekben a modern társadalmakban már nem a vegyes házasság a kiválás egyedüli útja egy adott közösségből, és belépő egy idegen közösségbe. A házasfelek egymástól függetlenül is meghatározhatják önazonosságukat, avagy származástól függetlenül házastársuk identitását is fölvehetik (Baumeister, Muraven 1996). A fenti tendenciák talán adnak némi magyarázatot arra, hogy miért került az identitás vizsgálata a jelenkori, társadalmi kutatások fókuszába. Az egyéni szabadság térnyerésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik az azonos nemzetiséggel rendelkező egyének önazonosságának alakulása és ennek vizsgálata. Mely nem csupán személyenként lehet eltérő, hanem egy egyén élete során is változhat, különösen abban az esetben, hogyha kisebbségként él valaki egy társadalomban. A Románia területén élő magyarok identitását hármas hatás éri. Egyrészt maga a kisebbségi közösség, másrészt az ország, amelyben élnek, harmadrészt pedig az anyaország (Brubaker et al. 2011). Ebben a hárompólusú erőtérben méltán kelti fel a társadalomkutatók érdeklődését, hogy hogyan alakul és változik a nemzethez tartozás érzése, mennyire erős a többségi nemzet olvasztóhatása, vagy mennyire éli túl ezt a hatást és tartja meg eredeti patternjét a nemzeti karakter.A hagyományokhoz, szokásokhoz, egyszóval a tradícióhoz való ragaszkodás, a hovatartozás egyik fontos építőeleme. Ez az attitűd, az erős nemzeti és szociális identitástudattal együtt véd a nemzetek olvasztótégelyével szemben. Legyen az akár a többségi nemzet tagjai közé való asszimilálódás, akár az anyaország vagy a külföldi országok vonzása, akár az értékek és kultúra mentén egységesítő tendenciával bíró globalizáció, melyet negatív dolgokkal azonosítanak. Ez az attitűd egyszersmind hozzájárul identitásuk megőrzéséhez és óv a beolvadástól. Ez egy erőteljesebb identitástudatban manifesztálódik, mely a nyugati értékektől is elhatárolja tagjait, hiszen az elhatárolódás jelenti a közösség megőrzésének egyik forrását. Úgy tűnik a szabadság térnyerése a kisebbségi identitások erősödését eredményezi, a választások a nemzeti és lokális jelzők köré tömörülnek, majd megmerevednek.Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy az anyanyelvű képzés biztosítása elengedhetetlen feltétele a kisebbségi csoportok szülőföldön maradásának, az értelmiség utánpótlásának feltételeinek biztosításához. Az anyaországban történő képzés elvonja az értelmiségi rétegek nagy részét a hazai környezetből. A többségi nyelven való értelmiségi integrálódás pedig az első lépcsőfokon nyelvcserét, majd identitásváltást és végül asszimilációt eredményez. Mindként út az anyanyelv közösségi szinten történő leépüléséhez vezet. Ez mind a kisebbségi identitás, a kultúraápolás és az anyanyelvű oktatás megőrzésének lehetőségeit szűkíti (Péntek 2007).
ISBN:	978-615-5372-31-5
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Szociológiai tudományok könyvfejezet Identitás Oktatás Kisebbség
Megjelenés:	Tanárképzés és oktatáskutatás / szerk. Kozma Tamás, Kiss Virág Ágnes, Jancsák Csaba, Kéri Katalin. - p. 612-624. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: