Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM062489
Első szerző:
Lőrincz Mónika (közgazdász)
Cím:
Új kihívások a nemzetgazdasági ágak és a felsőoktatás kapcsolatában Észak-Magyarországon / Lőrincz Mónika
Dátum:
2015
Megjegyzések:
A kutatási téma aktualitását a felsőoktatás munkaerőpiaci kimenetének és a tényleges munkaerőpiaci igények összehangolásának szándéka adja. Ehhez elengedhetetlen az egyes ágazatok szerkezetében bekövetkezett változások tanulmányozása, a régió felsőoktatási intézményei képzési kínálatának a vizsgálata. A téma feldolgozása statisztikai adatgyűjtéssel és adatelemzéssel, a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával és empirikus kutatási módszerekkel történik.Ismeretes, hogy az Észak-magyarországi régió tradicionális nehézipari központtá fejlődött a múlt század második felében. A nógrádi és a borsodi szénmedencékre, a felvidéki ércbányákra alapozott bányászat és kohászat évszázadokon keresztül a térség meghatározó iparága volt. Az államszocializmus tervgazdálkodásának erőteljes iparosítási törekvései ezeket az ágazatokat tovább erősítették. Ennek eredményeként a térségben kerültek kialakításra a nehézvegyipar és az energiaipar fellegvárai is. A kohászat és a bányászat világválságának hatása hazánkban néhány év késéssel - a keleti piacok elvesztésével egyidejűleg -, a nyolcvanas évek második felében jelentkezett. Az alapanyag- és energiaszektor leépülésének kísérő jelenségeként a feldolgozóipar is a háttérbe szorult. A primer és a szekunder szektor jelenlévő ágazatainak az összeomlása egy hátrányos, helyenként halmozottan hátrányos, depressziós területi egységet és társadalmi teret eredményezett Észak-Magyarországon.A rendszerváltozást követően, a kilencvenes évek gazdasági átmenete meghatározó módon befolyásolta a régió gazdasági és társadalmi folyamatait. A régió endogén adottságaira épülő, meghatározó jelentőséggel bíró korábbi húzóágazatai eltűntek, illetve egyes iparágak privatizálásra kerültek. Majd lassan megindult a nemzetgazdasági ágak szerkezeti összetételének az átrendeződése. Ennek a folyamatnak a társadalmi és gazdasági mutatókban megjelenő hatásai kedvezőtlen tendenciákat vetítettek előre, amelyek ? részben a régió periférikus helyzetéből is adódóan -, az azóta eltelt időszakban tovább mélyültek. A területi bontásban rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint a rendszerváltozás óta a regionális különbségek fokozódtak. A fejlettségi sorrend végén álló Észak-Magyarország hátránya nemcsak a fejlettebb régiókhoz, hanem a kevésbé fejlett régiókhoz képest mérten is növekedett.A kedvezőtlen és nehézkes ágazati szerkezetátalakulás foglalkoztatási problémákkal párosult. A régió gazdasági szerkezetének a változása párhuzamosságot mutatott a főbb nemzetgazdasági ágak trendjeivel és a kibontakozóban lévő globalizáció tendenciáival. Figyelemre méltó hangsúlyeltolódás történt a szolgáltatási szektor javára, szemben a mezőgazdasággal és a még napjainkban is jelentős súlyt képviselő ipari ágazatokkal. Mint ahogyan Európában, úgy Magyarországon is általános jellemzője a szolgáltató szektornak a centrumtérségekben tapasztalható koncentrált jelenléte, amely azt vetítheti előre, hogy a területi különbségek ebben a szektorban is várhatóan tartósan fennmaradnak.Egy régió teljesítőképessége megkülönböztetett módon függ az adott térségben jelenlévő nemzetgazdasági ágazatok szerkezetének összetételétől. Az ágazati szerkezet jelenlétét és a helyi gazdaságban képviselt arányát olyan további tényezők befolyásolják, mint az adott régió endogén adottságai és erőforrásai. Egy-egy regionális erőtér szereplőinek a lokális gazdaságba való beágyazottságának és együttműködésének a mértéke, alapvetően befolyásolja az ágazati kapcsolatok preferált területeinek a főbb irányvonalait.A tanulmány keretében az Észak-magyarországi régió ágazati szerkezete összetételének és a felsőoktatási intézmények képzési kínálatának feltételezett összefüggései kapnak kitüntetett figyelmet, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak a régió olyan versenyképességi tényezőivel, mint a foglalkoztatottság, az egy főre jutó jövedelem, a tőkekoncentráció mértéke, vagy a térségben lévő vállalkozások száma és profilja.
ISBN:
978-963-397-702-6
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Regionális tudományok
előadáskivonat
nemzetgazdasági ágak
regionális beágyazottság
felsőoktatás
Észak-magyarországi régió
Megjelenés:
Tavaszi Szél Konferencia, Eger 2015. április 10-12. : Absztraktkötet 2015. - p. 437. -
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.