Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
Összesen 1 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM065853
Első szerző:
Deák Eszter (klinikai laboratóriumi kutató)
Cím:
Az in vivo konfokális cornea mikrószkópia és a könnyproteomikai vizsgálatok kombinációjának jelentősége 1-es típusú cukorbetegségben / Deák Eszter, Kalló Gergő, Márkus Bernadett, Szalai Eszter, Csutak Adrienne, Csősz Éva
Dátum:
2016
Megjegyzések:
Az 1-es típusú diabétesz mellitus jellemzően fiatal korban megjelenő betegség, amely a teljes cukorbeteg populációnak mintegy 10%-át képezik. A cukorbetegség a szem minden szövetét érintheti és károsíthatja, melyek közül az egyik leggyakrabban előforduló komplikáció a diabéteszes retinopathia (DR). A szaruhártya cukorbetegség okozta károsodásának nyomon követésére alkalmazott klinikai módszer az in vivo konfokális cornea mikroszkópia (KCM), mely lehetőséget biztosít a szaruhártya szöveti- és sejtszintű morfológiai vizsgálatához, ezáltal alkalmas lehet a diabéteszes retinopathia korai szűrésére.A könny egy egyszerű módon gyűjthető fehérjében, lipidekben és egyéb szerves molekulákban gazdag testfolyadék. A könnyfilm réteg változatos felépítése diagnosztikus jelentőségű lehet, melyre korábbi tanulmányok már rávilágítottak, hogy a könny proteomban történő változások patológiás állapotokkal is összefüggésbe hozhatók.Tanulmányunkban retinopathiás és nem retinopathiás 1-es típusú cukorbeteg páciensek klinikai és könny proteomikai vizsgálatát végeztük el. A páciensek szaruhártya elváltozásaikat in vivo konfokális cornea mikroszkóppal megvizsgálva különbségeket találtunk az epitheliális, a keratocita és az endotheliális sejtszámban, továbbá az idegi struktúrális állapotokban a retinopathia súlyosságától függően. A retinopathia meglétére illetve súlyosságára jellemző fehérjék potenciális biomarkerként szolgálhatnak, melyeket úgynevezett célzott tömegspektrometriás módszerrel tudunk vizsgálni.A fiatal cukorbeteg populációban a magas vércukorszint következményeként kialakuló perifériás neuropathia nyomon követésére a klinikai vizsgáló módszerek könnyproteomikai adatokkal való kombinálásával szeretnénk a továbbiakban hozzájárulni a korai kismértékű idegi sérülések felismeréséhez.A vizsgálatot a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0045 pályázat támogatta.
Tárgyszavak:
Orvostudományok
Elméleti orvostudományok
előadáskivonat
Megjelenés:
Omikai Fórum. - p. 6.
További szerzők:
Kalló Gergő (1989-) (molekuláris biológus)
Márkus Bernadett (1989-) (molekuláris biológus)
Szalai Eszter (1984-) (orvos)
Csutak Adrienne (1971-) (szemész)
Csősz Éva (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus)
Pályázati támogatás:
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0045
TÁMOP
Proteomika, Szemészet Kutatócsoport
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.