Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM065954
Első szerző:	Kovács Edina Mária (oktatáskutató, drámapedagógus)
Cím:	Matematika vagy testnevelés? A tanárkép változása a "Szomszédok" című tévésorozat tükrében / Kovács Edina
Dátum:	2012
Megjegyzések:	A tanári szerep egyre összetettebbé, a tanári feladatok egyre differenciáltabbá válnak - állítja egybehangzóan a szakirodalom (lásd pl. Zrinszky 1994; Szabó László Tamás 1997). A hazai pedagógiai elméletek ugyanakkor általában figyelmen kívül hagyják, hogy a tanítás nemekhez kötődő szerep. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a pálya egyértelműen feminizálódott, hanem olyan szempontból is, hogy a pedagógus identitásalakulásában, még inkább a velük szemben támasztott elvárásokban határozottan érvényesülnek a társadalmi nemekhez kötődő sztereotípiák. És míg az előbbi kapcsán folynak diszkurzusok az elnőiesedő szakmákra jellemző alacsony bérekről és alacsony státuszról, vagy akár arról, hogy hogyan lehetne több férfit a tanári pályára vonzani, addig az utóbbi következményeivel jobbára csak az angolszász kutatók foglalkoznak (Weiner és Kallós 2000). A hazai szakirodalomban a szerepelvárások, a tanár számára kívánatos tulajdonságok általában "semleges nemben" fogalmazódnak meg (Ferenczi 1998; Zrinszky 1994), vagy ha differenciálódnak, akkor ez jellemzően iskolatípus vagy életkor szerint történik. Pedig a tanári szerephez kötődő társadalmi nemi sztereotípiák szerepe igen fontos akkor, ha "a szociális erő, a státusz és a hatalom" kérdését vizsgáljuk (Thun 2007. 636). Megállapítása szerint ugyanis ezek a női identitásban háttérbe szorulnak ?mint személyiségvonások és elvárt szociális attitűdök. Ugyanakkor a tolerancia, a szociális érzékenység, nyitottság, gyermekszeretet közelebb állnak a női identitáshoz köthető tulajdonságvonásokhoz. [?] Ez a kétféle vonulat azonban egymással disszonáns, azaz a pedagógus nő önreflexiója során kognitív disszonanciát eredményezhet" (i. m.). Hasonló következtetésre jut Gaskell és Mullen, akik a tanári hatalom és autonómia kérdését vizsgálva megállapítják: a férfi tanárokat nagyobb hatalommal és önbecsüléssel bíró személyeknek tartják, mint a női tanárokat, aki professziójukat a "hagyományos" női szerepek kiterjesztéseképpen gyakorolják, ennek következtében fiatalabb gyerekeket tanítanak, mint a férfiak, és mind az intellektuális, mind a szociális hatalom tekintetében alacsonyabbra értékelődnek a másik nemhez képest (Gaskell és Mullen 2006). Ennél is továbbmenve, Walkerdine egyenesen lehetetlen elképzelésnek (impossible fiction) nevezi, hogy a tanárnői szerepet jó önérvényesítés és hatalom jellemezze, amíg a női identitás alapvető eleme az alárendelődő viselkedés (Walkerdine, idézi Gaskell és Mullen 2006).
ISBN:	978-963-9909-9
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok tanulmány, értekezés
Megjelenés:	V. Nyíregyházi Doktorandusz (PhD/DLA) Konferencia előadásainak közleménye / szerk. Kerekes Benedek, Gát György. - p. 145-156. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: