Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM071982
Első szerző:	Könczöl Péter (nemesítő)
Cím:	A tőszám- és terméskomponens-vizsgálatok eredményeinek felhasználása a kukorica gyakorlati nemesízői munkában / Könczöl Péter
Dátum:	2017
Megjegyzések:	A modern kukorica hibridek terméspotenciáljának jobb kihasználása úgy lehetséges, hogy az ökológiai faktorok hatásait az agrotechnika megfelelő módon alkalmazott eszközeivel harmonizáljuk és így biztosítjuk a kedvező kimenetelű kölcsönhatásukat. Az alkalmazott tőszám a kukoricatermesztés sokat kutatott, de üzemi szinten nem megfelelően kihasznált eleme. A 2009 és 2015 között végzett széleskörű tesztelések eredményei azt mutatták, hogy a fajta, az évjárat és a tőszám egymással szoros kapcsolatban határozzák meg a terméseredményeket. A kukorica termését komponensek eredője határozza meg. Főkomponens a növényenkénti csőszám és a csövenkénti termés mennyisége, amit a csövenkénti szemek száma és azok tömege adja. Szárazabb években, alacsonyabb termésszinteken a termés csökken a rövidebb csövek miatt, míg magasabb tőszámokon a soronkénti szemszám, valamint az ezerszem-tömeg csökken, így okozva termésdepressziót. Vizsgálataimból kiderült, hogy a fajták tőszámreakciója egyedi, minden típus sajátos módon éri el a maximális szemszámot hektáronként, azaz a maximális termést. 2009 és 2015 között, 6 kísérleti helyen végeztük el kisparcellás kísérleteinket véletlenblokk elrendezésben, 3 ismétlésben és 5 különböző tőszámon. A kísérletbe vont hibridek a hazai köztermesztésben széles körben alkalmazott, ismert genotípusok. A kísérletben vizsgáltuk a fajta és a tőszám, illetve a fajta, tőszám és az évjárat kölcsönhatásait, a tőszám hatását a fajták agronómiai tulajdonságaira. Két vizsgálati évben a terméskomponensek vizsgálatára is kitértünk. A környezeti hatások termésképzőkre gyakorolt hatásának vizsgálata az egyedi, hibridspecifikus reakciók pontos megértését célozta, ami a fenntartható kukoricatermesztés szempontjából is lényeges. A fajták tőszámra adott reakcióit az adott genetikai kombináció csőtulajdonságai is lényegesen befolyásolják. A flexibilis csőtípussal rendelkező, tág tőszámoptimummal bíró fajták nagyszerűen kompenzálják az alacsonyabb tőszámot, hiszen itt jóval hosszabb csövet fejlesztenek. Ezen fajták jelentős csőhossz eltérést mutatnak, az eltérő tőszámokon, sűrítésük nem indokolt, többnyire extenzív, alacsony költségű területek megbízható hibridjei lehetnek. Ezzel szemben a determinált csővel rendelkezők viszonylag állandó hosszúsággal bírnak, esetükben a sűrítéssel érhetünk el jobb termesztési eredményeket. Ezen hibridek esetében a tőszám emelése egyértelműen magával vonja a termés növekedését, az összefüggés statisztikailag is kimutatható, szoros. Ezen hibridre és szülővonalra vonatkozó információk befolyásolják a nemesítő program irányait és segítk a portfólió tudatos alkalmazását, a racionalizált piacosítást. A két típus eltérő felhasználást igényel, ennek megértése lehet kritikus azokban a termesztési helyzetekben, amikor kevésbé lényegesnek tűnő döntés mégis lényegi változást hozhat a gazdasági eredményekben.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat tőszám nemesítés terméskomponensek
Megjelenés:	XXIII. Növénynemesítési Tudományos Nap : Összefoglalók / szerk. Veisz Ottó. - p. 53. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: