Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078649
Első szerző:Gyulai Anikó (védőnő)
Cím:A szervezett méhnyakrák szűrésen való részvétel és meghatározó tényezői Magyarországon / Gyulai Anikó, Nagy Attila, Ádány Róza, Vokó Zoltán
Dátum:2013
Megjegyzések:A méhnyakrák az elkerülhető halálozások közé tartozik. Magyarországon e daganat miatti halálozás kiemelkedően magas, évente több mint 400 nő hal meg ebben a betegségben. Az elemzésünk célja az volt, hogy megvizsgálja a 25-65 éves korú magyarországi női lakosság szűrésen való részvételét befolyásoló társadalmi-gazdasági, valamint életmódbeli tényezőket, valamint a lakosság szűréssel kapcsolatos attitűdjét. Kérdőíves egészségfelmérést végeztünk a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programban részt vevő 11 megye 25-65 éves női lakosságának reprezentatív mintáján. (3306 fő) Egyváltozós elemzéseket végeztünk a vizsgált paraméterek populációs értékének becslésére. A becslések során a 11 megye női lakosságának korcsoportos megoszlása súlyozott becsléseket számítottunk. Logisztikus regressziós modellt alkalmazva összefüggés elemzést végeztünk Vizsgáltuk a szűrésen való részvétel kapcsolatát a társadalmi-gazdasági tényezőkkel, valamint az életmóddal. Eredmények: A vizsgált populáció 74%-ától vettek kenetet citológiai vizsgálatra a WHO által ajánlott 3 éves időtartamon belül. A szűrésen részt vettek 80%-a (95%-os MT:70-86) egyébként is igénybe vette a nőgyógyászati ellátást a vizsgálatot megelőző két éven belül. A meghívót kapott, de nőgyógyásznál soha nem járt nőknek mindössze 15%-a (95%-os MT:5,4-35) vett részt a szervezett szűrésen. Valamennyi vizsgált tényezőnek az egymásra történő korrigálását követően azt tapasztaltuk, hogy statisztikailag szignifikáns mértékben (p<0,05) csökkenti a szűrésen való részvételt a 45 évesnél idősebb életkor (korrigált esélyhányados: 0,39 (MT: 0,19-0,82), a nyugdíjas státusz, (korrigált esélyhányados: 0,41 (MT: 0,20-0,84), a 10 000 főnél kisebb településnagyság (korrigált esélyhányados 0,58 (MT:0,33-1,00). Az életmód tényezők közül az erős dohányzás (korrigált esélyhányados: 0,39 (MT: 0,20-0,78). Statisztikailag szignifikáns mértékben növeli a szűrési hajlandóságot a háztartások magasabb ekvivalens jövedelme. Összességében elmondható, hogy a célpopuláció átszűrtsége nem alacsony, azonban a szervezett szűréssel nem sikerült az egyébként nőgyógyászhoz rendszeresen nem járó, valamint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú, kistelepüléseken élő nőket kellő mértékben bevonni a szűrőprogramba.
ISBN:978-963-306-211-1
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok előadáskivonat
Megjelenés:Nők egészsége, családok egészsége: védőnők és orvosok az egészségesebb európai polgárokért Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság és a Magyar Védőnők Egyesületének Konferenciája / szerk. Bitó Tamás, Tobak Orsolya. - p. 28. -
További szerzők:Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Vokó Zoltán (1968-) (epidemiológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1