Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM081246
035-os BibID:	(Scopus)84999099025
Első szerző:	Pető Ákos
Cím:	Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához / Pető Ákos, Baklanov Szandra, Tóth Csaba, Tóth Albert, Barczi Attila
Dátum:	2016
ISSN:	0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:	A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb "olvasókönyvét", a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés - azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének - kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége - egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben - lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és - kronológiai értelemben - az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett - hasonló metodikájú - vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk növényi opálszemcsék elemzése régészeti talajtan/geoarcheológia kunhalom környezettörténet eltemetett talajok
Megjelenés:	Agrokémia és Talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 207-223. -
További szerzők:	Baklanov Szandra Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Tóth Albert (1966-) (biológus-ökológus) Barczi Attila
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: