Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM083386
Első szerző:	Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	Belvizes foltok kialakulásának talajtani és domborzati okainak feltárása egy alföldi mintaterületen / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Nagy Attila, Blaskó Lajos, Tamás János
Dátum:	2020
Megjegyzések:	A termőhely megismerése a gazdasági termelés alapvető feltétele. A termőhelyi adottságok gyorsan változó folyamatok eredményeként módosulhatnak. A természeti csapások közül az egyik legjelentősebb a belvíz okozta elöntés, azonban a térbeli és időbeli lehatárolása szintén problémaként jelentkezik a gyakorlatban. A belvízi jelenség általában sík vidékekre jellemző, így Magyarország területének több mint a fele belvízzel veszélyeztetett. A belvizek megjelenéséhez számos főleg természetes eredetű tényező járul hozzá, amelyek hatását az emberi tevékenység felerősítheti vagy csökkentheti. A belvíz kialakulását elsősorban a meteorológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok határozzák meg. A belvízképződés olyan összetett folyamat, hogy a jelenlegi ismereteink, adataink, és eszközeink nem teszik lehetővé a 2-5 napnál hosszabb idejű előrejelzést. Az ellene való védekezés nagykiterjedésű, összefüggő területeken történik, ezért nehéz az erre való felkészülés. A belvízképződést természetes faktorként hidrometeorológiai (gyakori csapadék, víztárolás hó vagy jég formájában, alacsony párolgás, fagyott talaj), geomorfológiai és topográfiai (helyi mélyedések, hordalékkúp szegélye), hidrogeológiai (vízzáró és víztározó rétegek elhelyezkedése), illetve talajtulajdonságok befolyásolják. A kutatás során elemeztem egy Nyírbátor közelében található gyepterületen található belvizes foltok kialakulásának okait a terület domborzati és talajtani viszonyai alapján. Szakirodalmak alapján elmondható, hogy a talajtani összefüggéseket jól feltárták, a domborzati okokat kevésbé, ezért kiemelt területe a kutatásnak a távérzékelt (nagy térbeli sűrűségű LiDAR) adatok alapján készült digitális domborzatmodellek alkalmazhatóságának vizsgálata belvizes területeken. A domborzat vizsgálatához összehasonlítottuk a hagyományos analóg adatok digitalizálásával készült és a légi LiDAR alapján készült DEM-t. A talajtani eredmények a Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet felmérésből származtak. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a területen található belvizek jelentős része összegyülekezési belvíz, amelynek kialakulásában a domborzat játszik fontos szerepet. Az összehasonlítás során megállapítottuk, hogy az 1:10000-es méretarányú topográfiai térkép alapján számolt eredmények alapján a gyepterület kizárólag a domborzat alapján belvízzel nem veszélyeztetett. Azonban ennek ellentmondanak a terepi bejárás során tapasztaltak, a területen továbbá azonosítottam három antropogén eredetű belvíz foltot. Talajtani vonatkozásban elemeztük a K tényező illetve a szabadföldi vízkapacitás és diszponibilis víztartalom értékeket a területen. A talajtani eredmények alapján megállapítottam, hogy a mintaterületen a K tényező esetében a hisztogram értékeket vizsgálva nem mutatkozott különbség a gyepterület illetve a belvizes területek átlag értékei között, így arra a következtetésre jutottam, hogy a belvizes foltokon is nagy volt a beszivárgási érték. A szabadföldi vízkapacitás értékeket elemezve azonban, eltérés mutatkozott a gyepterület és a belvizes területek értékei között, ennek feltehetően az volt az oka, hogy nagyobb a kolloidtartalom a mélyebb fekvésű területeken. A diszponobilis vízkapacitás esetében az eredmények alapján megállapítottam, hogy a mélyebb területeken nagyobb értékek fordultak elő, mint a magasabb reliefű területeken. Összességében azonban megállapítható, hogy a gyepterületen a belvizek kialakulásának elsődleges oka a domborzat illetve a lefolyás-összegyülekezési tényezők. A vizsgált esetben a talaj vízgazdálkodási tulajdonságok szerepe kevésbé érvényesült.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet belvíz LiDAR domborzat vízgazdálkodás Növényélettani és produkcióbiológiai folyamatok szerepe az abiotikus és biotikus stressz hatások meghatározásában
Megjelenés:	Talajvédelem. Különszám. Talajhasználat - funkcióképesség / szerk. Koós Sándor. - p. 254-269. -
További szerzők:	Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.2-16-2017-00001 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: