Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM086668
Első szerző:Bereczki István (jogász)
Cím:Az érvénytelenség, mint jogágakon átnyúló intézmény - Mediációs eljárás során kötött megállapodások megítélése / Bereczki István
Dátum:2016
Megjegyzések:Legyen szó bármilyen megállapodás jogi megítéléséről, az egyik legfontosabb kérdés az adott megállapodás érvényességének kérdése. Az érvénytelenség intézményéről elmondható, hogy az egy sajátosan magánjogi jogintézmény, melyet ismernek és alkalmaznak mindazok a jogágak, melyekben egy- illetve kétoldalú jogügyletek szolgálnak jogok és kötelezettségek keletkezésére, alakítására és megszüntetésére. Az érvénytelenség intézményének tanulmányozása kapcsán megállapítható, hogy a munkajog és a polgári jog hasonlóan szabályozza azt. A két jogág viszonya hazánkban megkérdőjelezhető, ugyanis a nyugati modern jogrendszerekben nem különül el a magánjog eme két meghatározó területe egymástól. Az érvénytelenség intézményén keresztül - értve itt azt például, hogyan is merített a jogalkotó a polgári jogi szabályokból az ?új" Munka Törvénykönyvének megalkotása során - jól elemezhető a két jogág egymáshoz való viszonya. Érdekes kérdés lehet még annak a megvizsgálása, hogy milyen esetleges hatásai lehetnek a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv kiszélesedett érvénytelenségi szabályainak a munkajog jövőbeni alakulására. Ugyanis, ha megfigyeljük a korábbi Polgári Törvénykönyvből a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvébe majdnem minden érvénytelenségi ok átültetésre került, melyeket nem ismert már amúgy is a munkajog. Így a törekvés, hogy a jogi tévedés intézménye a munkajogban is nyerjen szabályozást megvalósult. Ilyen ?megvalósulásnak" tekinthető még a színlelt szerződés és a jogszabály megkerülésével kötött szerződések semmiségének munkajogban való szabályozása. Ezek alapján, tehát, hogy az új Munka Törvénykönyve a polgári jogból merített ihletett az érvénytelenség szabályanyagának tovább mélyítésére, és, hogy a Munka törvénykönyve több helyen is, így az érvénytelenség szabályainál is a polgári jog szabályait rendeli alkalmazni, valamint, hogy általában egyfajta kiegyenlítődés zajlott le a munkáltató és a munkavállaló közötti erőviszonyok tekintetében, azt lehet mondani, hogy egyre inkább közeledik a két törvény egymáshoz. Érdemes megvizsgálni a közvetítői eljárás során született megállapodások érvénytelenségének kérdését. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 35. ? (2) bekezdése értelmében a közvetítő ?az esetlegesen születő- megállapodást írásba foglalja. Ez a szabály vonatkozik nyilvánvalóan arra az esetre is, ha a megállapodás bírósági közvetítés során születik. Ezt a megállapodást lehet aztán a polgári perrendtartás szabályai szerint benyújtani egyezségként való jóváhagyás végett a bírósághoz. Általánosságban elmondható, hogy a felek élnek is ezzel a lehetőséggel. Megítélésem szerint a bírósági közvetítés során keletkezett megállapodások kapcsán elképzelhetetlen, hogy érvénytelenségről beszéljünk, hiszen a ?jogban jártas- bírósági közvetítő csak abban az esetben foglal(hat) írásba megállapodást, ha az a jogszabályoknak és a felek érdekeinek megfelel. Ez azonban korántsem igaz a bírósági szervezetrendszeren kívül zajló mediáció eredményeképpen születő megállapodások esetében. Ez talán egy újabb pont lehet, amivel igazolni lehet a bírósági közvetítés "előbbre valóságát" a hagyományos, bírósági szervezetrendszeren kívül zajló mediációval szemben.
ISBN:978-615-5586-09-5
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Állam- és jogtudományok előadáskivonat
Megjelenés:Tavaszi szél 2016 = Spring wind 2016 : Tanulmánykötet / szerk. Keresztes Gábor. - 1. köt., p. 179-186. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1