Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM086735
Első szerző:Lévai Csaba (történész)
Cím:Egy magyar politikus az amerikai belpolitika útvesztőiben. Henry Clay viszonyulása Kossuth Lajos egyesült államokbeli látogatásához (1851-1852) / Lévai Csaba
Dátum:2014
ISSN:0237-7934 1587-1258
Megjegyzések:Henry Clayt a "nagy kompromisszumszerző"-nek nevezték, mivel politikai krédójának alapvető elemét képezte, hogy békés megoldást találjon a rabszolgaság problémájára, amely az 1850-es évek elejére az amerikai politikai élet középpontjába került. Ellenezte a rabszolgaságnak az Egyesült Államok határain belüli további kiterjesztését, mivel úgy vélte, hogy az végül az Unió felbomlásához vezethet. Kossuth Lajost - aki az Egyesült Államok európai beavatkozása mellett szállt síkra - az amerikai politikai élet azon szegmense támogatta, amely az amerikai köztársaság további területi terjeszkedését is pártolta. Az Egyesült Államoknak a Mexikó elleni háborúban (1846?1848) aratott győzelme és az 1848-1849-es európai forradalmak kitörése következtében, egyes amerikai politikusokban felerősödött a további terjeszkedés melletti elkötelezettség. Ez különösen az Ifjú Amerika csoport tagjaira volt jellemző. Mint láttuk, az amerikai belpolitika és a terjeszkedés párti politikai erőkkel szembeni ellenérzései világos módon befolyásolták Claynek a "magyar kérdés"-ről és Kossuthról kialakított álláspontját. Ilyen körülmények között a rabszolgaság területi kiterjesztéséről és a maga kompromisszumos javaslatáról folytatott elkeseredett viták közepette Henry Clay Kossuthban és törekvéseiben olyan erőt látott, amely az Unió megmentésére irányuló kísérleteit veszélyeztetik. Így a rabszolgaság felszámolására és a feketék kolonizációjára vonatkozó középutas elképzelése is jelentősen befolyásolta a kentuckyi politikus Kossuthról alkotott véleményét. Összegzésképpen megállapítható, hogy Henry Clay alapvetően két egymással összefüggő ok miatt ellenezte azt a külpolitikát, amit Kossuth az Egyesült Államoknak javasolt: az egyik ok az volt, ahogyan az amerikai belpolitika tükrében az 1848?1849-es európai és magyar forradalmakat értelmezte, a másik pedig az arról alkotott felfogása, hogy milyen következményekkel járhat a rabszolgaság területi kiterjesztése.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Történelemtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Aetas. - 29 : 2 (2014), p. 47-66. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1