Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087752
Első szerző:Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:Koraszülött gyermekek életminősége csecsemőkori jellemzőkkel összefüggésben / Kenyhercz Flóra
Dátum:2017
Megjegyzések:Bevezetés: A koraszülöttek százalékos aránya az orvostudomány fejlődésével sem csökken számottevően (WHO, 2015), így népegészségügyi szempontból kiemelten fontos kisgyermekkori fejlődésük és életminőségük alakulásának vizsgálata. Számos tanulmány azt találta, hogy kisiskolás korban alacsonyabb szintű életminőséggel jellemezhetőek az alacsony születési súlyú gyermekek, mint időre született társaik (Stahlmann és mtsai, 2009; Vieira és Linhares, 2011). Fontosnak tartottuk azonban feltárni, hogy ezzel szemben a korai életévekben hogyan alakulnak a fizikai, érzelmi és társas problémák, valamint hogy milyen tényezők befolyásolják azokat a gyermek és az anya részéről egyaránt. Célkitűzés: Koraszülött gyermekek kétéves kori életminőségének vizsgálata a csecsemőkori jellemzők, a szoptatás és az anya érzelmi állapotának tükrében. Módszerek: Vizsgálati mintánkat 97 édesanya alkotta, akik a Debreceni Egyetem Klinika Központjának Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, 2500 gramm alatti súllyal született gyermeket hoztak a világra. A kutatás idején a gyermekek korrigáltan kétévesek voltak. Vizsgálati eszközeink a szülő által kitöltött Pediatric Quality of Life Inventory (PedsQL) gyermek életminőség kérdőív, valamint egy széleskörű pszichológiai anamnézis voltak. Eredmények: Azt találtuk, hogy a vizsgált koraszülöttek körében a születési súly nem volt szignifikáns prediktora a kétéves kori életminőség alakulásának. Fontos védőtényezőnek mutatkozott azonban a szoptatás, mely a szopás idejétől és az esetleges szopási nehézségektől függetlenül erős protektív faktornak mutatkozott a gyermek későbbi életminőségére nézve. A gyermek kétéves kori életminőségével a legerősebb kapcsolatot az anya terhesség alatti és a szülést követő lelkiállapota mutatta: a kiegyensúlyozott, pozitív anyák gyermeküket is pozitívabbnak ítélték, míg az ideges, szorongással és aggodalommal teli anyák gyermekükben is több nehézséget észleltek mind fizikálisan, mind érzelmileg, mind a társas készségek alakulásában. Nemi különbségeket az életminőség érzelmi komponensében találtunk, méghozzá a fiúknál szignifikánsan több érzelmi problémát jeleztek az anyák, mint a lányoknál. A kétéves kori érzelmi életbeli nehézségek összefüggést mutattak továbbá a gyermek csecsemőkori jellemzőivel is. Minél pozitívabbnak ítélte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyugodt, jó alvó) annál jobbra értékelte a kétéves kori érzelmi jellemzőit is, továbbá ez negatív irányba még erősebb együttjárást mutatott, minél több negatív tulajdonsággal jellemezte az anya a gyermek csecsemőkori viselkedését (mint például nyűgös, sírós) annál problémásabbnak ítélte a kétéves kori érzelmi állapotát is. Következtetések: A koragyermekkori életminőség tekintetében úgy tűnik, hogy a születési súlynál és a biológiai tényezőknél, jóval fontosabb az anya kiegyensúlyozott, pozitív lelkiállapota a terhesség alatt és a gyermek megszületése után egyaránt, továbbá kiemelt protektív faktornak mutatkozik a szoptatás, mint az anya-gyermek kötődés egyik alappillére. Fontosnak tartjuk tehát az anyák szoptatásra való felkészítését és segítését, valamint érzelmi támogatásukat mind a terhesség alatt, mind pedig a korai életévek során, a saját és gyermekük jobb életminőségének érdekében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti- és Nőgyógyászati Társaság 25 éves Jubileumi Kongresszus MAPSZIG 25 / Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti- és Nőgyógyászati Társaság. - p. 59-60.
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1