Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM087765
Első szerző:	Szabó Anita
Cím:	A komposzt-talaj bekeverési arányának hatása a talaj-növény rendszer abiotikus és biotikus paramétereire / Szabó Anita, Vágó Imre
Dátum:	2010
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	A XXI. században egyre inkább előtérbe kerülő környezettudatosság arra ösztönöz minket, hogy a mezőgazdasági termelés során a növény igényeinek kielégítését (mind a növényre, a környezetre és az emberi egészségre nézve) természetes anyagok használatával valósítsuk meg. A komposztálás már a civilizáció hajnala óta ismert tevékenység. Az utóbbi évtizedek kutatásainak eredményeként történtek előrelépések a komposztálás folyamatainak megismerésében, de a mai napig maradt számos tisztázatlan kérdés. A jó komposzt sötétszürke vagy barna, nem kellemetlen szagú, morzsalékos, semleges kémhatású (pH~6-7), földszerű anyag (Fehér, 2001), mely értékes, a termőföldből elvont tápanyagokat tartalmaz, így ezek visszajuttatásával a műtrágya- és más (pl. ásványi energia ráfordítási) kiadások csökkenthetővé válnak. Tudományos munkánk során azért választottuk vizsgálataink témájául a komposzt-felhasználás pontosabb megismerését (a fentieken kívül), mert ezek tisztázásával hatékonyabbá tehetjük a termőhely-specifikus tápanyag-ellátást. Ezzel a termésmennyiség növelése és a minőség javítása mellett megoldható a növényt, a környezetet és az emberi szervezetet ért káros hatások csökkentése. A komposzt-felhasználási kísérlet során 4 különböző arányban (5 kezeléskombinációban) kevertünk komposztot a kontroll savanyú homoktalajhoz, majd a térfogatarányos bekeverést a tenyészedények randomizált elhelyezése követte. Ezen módszer előnye, hogy a tenyészedények számára azonos körülményeket lehetett biztosítani, így a beállított kezeléskombinációk hatása jobban mérhető. Jelzőnövényként angolperjét (Lolium perenne L.) használtunk, melynek előnyös tulajdonsága, hogy gyorsan nő, jól bírja a tenyészházi körülményeket, és kiválóan jelzi a beállított tápanyag-kombinációk hatását. A kísérlet felszámolása után mértük a növény föld feletti zöld- és száraztömegét, továbbá a szárazanyagban, valamint a tápközegben lévő összes C-, N- és S-tartalmat, végül pedig a pH-t és a sótartalmat. Célunk, hogy a komposzt-homoktalaj bekeverési arányának és a talaj-növény tápelem-tartalmának összefüggéseit feltárjuk és értékeljük. Korábbi kutatásaink során (variancia-analízissel alátámasztva) bizonyítottuk, hogy a komposztkezelés jótékony hatással van a tápközegre, jelentősen megnövelve annak tápelemtartalmát (Szabó, 2009). Fontosnak tartjuk viszont felhívni a figyelmet a komposzt szezonális összetételére: a télen (szelektíven) begyűjtött települési hulladék jelentős mennyiségű, az utak síktalanításából származó sót tartalmazhat, mely negatívan hat a növényekre. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az általunk használt komposzt 25%-os arányban volt a növény fejlődése szempontjából a legkedvezőbb, melynél a növényi zöldtömeg növekedése közel hatszorosa lett a kontroll homoktalajon termetthez képest.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk fenntartható növénytermesztés komposzt bekeverési arány sótartalom sustainable plant production compost mixing ratio salt content
Megjelenés:	Agrártudományi Közlemények. - 41 (2010), p. 99-104. -
További szerzők:	Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: