Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM095648
035-os BibID:(Scopus)85132668830
Első szerző:Kovács Katalin
Cím:Néhány potenciálisan mérgező fém frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszerértékelése eltérő fizikai talajféleségű mintákon / Kovács Katalin, Horváth Márk, Halász Gábor, Takács Anita, Heltai György, Boros Norbert, Sipos Péter, Győri Zoltán
Dátum:2021
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Néhány potenciálisan mérgező fém ...analitikai módszer értékelése ...11ÖsszefoglalásMunkánk során potenciálisan toxikusfémek frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszereket kívántunk értékelni, azok talajféleségtől való függése alapján.A talajféleségtől való függés mértéke döntően megszabja a módszer használhatóságát. Jelen dolgozat célja, hogy a Cu, a Zn, a Feés a Nikörnyezeti mobilitása szempontjából értékeljea vizsgálatba vont egy-és többlépéses kioldásos módszereket.Vizsgálatainkhoz a TIM adatbázisból származó négy, eltérő fizikai talajféleségű mintát választottunk(homok-, homokos vályog-, vályog-és agyag-talajsorrendjében növekvőagyag-és humusztartalommal éspH-val).Öt különböző kivonószerrel végzett egylépéses extrakciót és kétféle szekvens, azaz 3+1 lépéses egymásutáni extrakciós vizsgálatot végeztünk (BCR és McGrathmódszerekkel). Elvégeztük a minták Magyar Szabvány (MSZ 21470-50) szerinti, mikrohullámú kezeléssel egybekötött, H2O2+HNO3eleggyel való roncsolását is. Az így megállapított elemtartalom környezetvédelmi szempontból teljes (?összes") elemtartalomnak tekinthető.A mérési eredmények alapján megkíséreltük kiválasztani a vizsgálatba vont módszerek közül azokat, amelyek a talajból már biztonsággal meghatározható mennyiségű elemet vonnak ki, de a kivont mennyiség még nem a teljes elemtartalommal arányos.A mikrohullámú feltárással kapott Zn-, Cu-, Fe-és Ni-tartalmak, a homok-, homokos vályog-, vályog-és agyag-talaj sorrendben, vagyis az agyag-és humusz-tartalmukkal, valamint pH-jukkal párhuzamosan nő. Egy olyan összetett rendszerben, mint a talaj, az egyes talajtulajdonságok, így az agyag-és humusztartalom, valamint a pH hatása vizsgálataink alapján nem különíthető el, de mint várható volt, a nagyobb agyag-és humusztartalmú és magasabb pH-jú talajok ezekből az elemekből többet halmoztak fel.Mivel a kelátképzőket tartalmazó kivonószerek az összes réztartalomnak mintegy harmadát kivonták, a kivont mennyiség a réztartalommal volt arányos, vagyisa réztartalom növekedésével párhuzamosan nőtt. Ezek a kivonószerek tehát Cuesetében kevésbé alkalmasak az egyes talajféleségek toxicitása közti különbségek kimutatására.A rézzel ellentétben, a másik három elemnél az egyes talajféleségeknél kivont kis elemmennyiségek esetenként nagyságrendileg is különböztek, így az elméleti meggondolásunknak megfelelően feltételezhető, hogy az egyes talajféleségek toxicitása közti különbséget mutatják.A két szekvens módszernél a vasnál kapott mérési eredményeket azok szórása miatt nem lehetett értékelni.Megállapítható, hogy a BCR agresszívebb kivonószereket használ, mint a McGrath módszer, ennek megfelelően a BCR módszerrel a talajok átlagában az elemek 36, a McGrath módszerrel pedig csak 9%-át vontuk ki.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 70 : 2 (2021), p. 137-153. -
További szerzők:Horváth Márk Halász Gábor (1941-) Takács Anita Heltai György Boros Norbert (1977-) (agrármérnök) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Győri Zoltán (1948-) (vegyész)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1