Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM096839
Első szerző:	Paulin Márton
Cím:	A tölgycsipkéspoloska Magyarországon - helyzetjelentés 2019 őszén / Paulin Márton, Hirka Anikó, Kern Anikó, Mikó Ágnes, Tenorio-Baigorria Imola, Eötvös Csaba, Gáspár Csaba, Csóka György
Dátum:	2021
Megjegyzések:	Az észak-amerikai tölgycsipkéspoloskát (Corythucha arcuata) Európában elsőként Észak-Olaszországban, 2000-ben észlelték. Magyarországon 2013 májusában találtuk meg először. Az azóta eltelt hat évben gyorsan terjeszkedett. 2019 őszére már Magyarország összes megyéjéből előkerült. Több megyében (pl. Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala) már nagy területű, állományszintű hatásait is észleltük. Tömeges fellépése akár már június végére tömeges lombelszíneződést, majd száradást okoz. Ennek hosszú távú hatásai a tölgyesek növedékére, egészségi állapotára, makktermésére egyelőre nem ismertek kellő bizonyossággal, de okkal feltételezhető, hogy ökonómiai és ökológiai szempontból is igen jelentős negatív következményekkel fognak járni. Honos tölgyeink mindegyike alkalmas tápnövény a faj számára. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztályának támogatásával, 2019 szeptemberében az erdőgazdálkodók körében végzett felmérést a tölgycsipkéspoloska hazai elterjedéséről és károsításának mértékéről. A felmérés alapján összesen 113 798 hektár tölgyes fertőzött Magyarországon, ebből állományszintű, erős fertőzés 82 044 hektáron található. Legfertőzöttebb megyéink Somogy (26 679 ha) és Baranya (23 111 ha). További nagymértékű fertőzés (több ezer ha) található Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben. A következő években a faj további terjedése, illetve népességének növekedése várható. A faj évek közötti és éven belüli terjeszkedése is nyomon követhető MODIS űrfelvételek felhasználásával. A faj hatásaival kapcsolatban egyelőre nyilvánvalóan több a megválaszolatlan kérdés, mint a tudományos megalapozottságú, megbízható ismeret. Eddig elvégzett vizsgálataink előzetes eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy a faj tömeges fellépése hosszabb távon jelentős negatív hatással lesz a tölgyek növedékére, egészségi állapotára és a tölgyekhez kötődő, tölgyspecialista herbivor fajegyüttesekre is. Mindezeken túl egyre gyakoribbak a faj tömeges jelenlétével kapcsolatos lakossági panaszok is. Egyelőre nem ismert hatékony, környezeti szempontból is tolerálható, nagy területen alkalmazható védekezési eljárás a faj ellen. Valószínű, hogy hosszabb távú megoldást csak egy sikeres klasszikus biológiai védekezési program jelenthet.
Tárgyszavak:	Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok előadáskivonat könyvrészlet inváziós faj tölgycsipkéspoloska terjeszkedés lombsárgulás tölgyek MODIS űrfelvételek
Megjelenés:	Növényvédelmi Tudományos Napok 2020 / szerk. Haltrich Attila, Varga Ákos. - p. 31.
További szerzők:	Hirka Anikó Kern Anikó (agrár) Mikó Ágnes Tenorio-Baigorria, Imola Eötvös Csaba Béla (1987-) (ökológus) Gáspár Csaba Csóka György
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: