Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM096847
Első szerző:	Eötvös Csaba Béla (ökológus)
Cím:	Ragadozó csoportok nyomainak elkülönítése műhernyós kísérletekben / Eötvös Csaba Béla, Lövei Gábor
Dátum:	2013
Megjegyzések:	A műhernyós kísérleti rendszer egyszerű, olcsó lehetőséget nyújt ragadozó csoportok predációs aktivitásának összehasonlítható mérésére. Ez a módszer sok helyen helyettesítheti a klasszikus ragadozó-egyedszámon alapuló becslést. A 3,5 mm átmérőjű, 2 cm hosszú műhernyók zöld színű, olajbázisú művészgyurmából készültek egy átalakított fokhagymaprés segítségével. Ezeket a hernyókat egy kis darab nádból készült pálcára ragasztottuk pillanatragasztóval, így helyeztük őket a talaj felszínére egy kukoricaföldön. A kihelyezett hernyót ?megtámadó" egyes ragadozó csoportok a szájszervük típusa szerint elkülöníthető nyomot hagynak a hernyón (igen ritka volt az, hogy mindenestül elvitték a zsákmányt). Eddigi, szórványos adatok szerint a ragadozók nem kerülik el ezeket a ?nem-természetes" zsákmányokat, és a hátrahagyott nyomok alapján több élőhelyen igen magas lehet a ragadozó-nyomás. Az értékelés általában nehéz, a kutató morfológiai és természetrajzi ismeretei gyakran határt szabnak a részletesebb értékelésnek. Célunk volt egy olyan katalógus kidolgozásának elkezdése, amely más kutatókat is segíthet a műhernyós módszerrel végzett vizsgálatuk értékelésében. A Dániában regisztrált ragadozás-nyomokat dokumentálva több csoport által ?elkövetett" ragadozást megbízhatóan detektálni tudtunk. Emlősöknél a fogazat mintázata jól felismerhető, még akkor is, ha kiharap egy darabot a hernyóból. Madarak esetében a csőr által hátrahagyott nyomok változatosabbak, de vagy a csőr csúcsának 'V' alakja felismerhető, vagy ha ez nem látszik, akkor egymáshoz közelítő vágásszerű vonalak a csőr közepével történt harapás nyomát mutatják. A rágó szájszervvel rendelkező ragadozók két csoportra oszthatók. A bogarak (Coleoptera) és darazsak (Vespidae) nagy és mély, két egymás felé tartó elliptikus vagy egyenes nyomot hagynak. A hangyák (Formicidae) finom rágónyomai sűrűn egymás mellett álló kis vonalakként, nagy felületen láthatóak. A százlábúak (Chilopoda) nyoma két ovális, egymás irányába néző lyuk, egymástól nagyobb távolságra, melyekből vékony karcolás fut középirányba. A pókok (Araneae) két felülről lefelé irányuló lyukat hagynak maguk után. Ritkán fellelhető a műhernyó felszínén parazita darazsak tojócsövének kis kerek vagy ovális nyoma is.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	Szünzoológiai Szimpózium : Programfüzet, Előadások és poszterek összefoglalói / szerk. Kőrösi Ádám. - p. 15.
További szerzők:	Lövei Gábor L.
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: