Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM103128
Első szerző:	Tóth Lilla (néprajz, népzene)
Cím:	Népzenei gyűjtések a Hajdúság területén a 20. században / Tóth Lilla
Dátum:	2020
Megjegyzések:	A módszeres népzenegyűjtő munkák a 20. század elején elsősorban a magyar nyelvterület peremvidékeire fókuszáltak. A Hajdúság területén végzett kutatások szórványosak, többségük nem nyújt átfogó képet e kistáj népzenéjéről. Ebből fakadhat az a sematikus elképzelés, miszerint a Hajdúság népzenéjét a pásztordalok karakterizálják, ezek mellett szinte kizárólag új stílusú népdalokat találunk e területen. Ennek a kialakult képnek a differenciálására akkor nyílik lehetőségünk, ha a Hajdúság területén végzett gyűjtések során rögzített teljes dallamanyagot megvizsgáljuk. Ehhez a vizsgálathoz az átfogó jellegű szakirodalom, a regionális értékeket felmutató publikációk és az archívumokban őrzött gyűjtések áttekintése is szükséges. A gyűjtések sorában az első jelentős munka Bartók Béla nevéhez fűződik, aki 1906-ban 58 dallamot rögzített Hajdú vármegye területén. A korai gyűjtések közül Ecsedi István munkája emelkedik ki, aki saját gyűjtéseit 1927-ben publikálta (Hortobágyi pásztor- és betyár-nóták dallamokkal). Az 1930-as évek második felében indult útjára a Pátria hanglemezsorozat, amelyben a Hajdúság területéről összesen 19 hangszeres és 10 vokális dallam jelent meg. A hangszeres gyűjtések Lajtha László nevéhez fűződnek. A Magyar Népzene Tára sorozat kötetei a teljes magyar nyelvterület vokális népzenéjéről nyújtanak átfogó képet. A kötetekben publikált hajdúsági dallamok Balla Péter, Borsay Ilona, Dancs Lajos, Dorogi Márton, Ecsedi István, Kiss Lajos, Papp János, Paulovics Géza, Sárosi Bálint, Sztanó Pál és Víg Rudolf gyűjtéseiből származnak. A régióban jelentős gyűjtőtevékenységet végzett Bencze Lászlóné dr. Mező Judit, dr. Joób Árpád és tanítványai, valamint Czövek Lajos. Nevükhöz több kottás gyűjtemény és archív felvételekből szerkesztett hanglemez publikálása kapcsolódik. Nem mehetünk el szó nélkül Béres András munkássága mellett sem. Az elsősorban táncfolklorisztikával foglalkozó kutatónak számos népzenei és népmesegyűjtését őrzik a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában. Jelen kutatás egyik nagy hozadéka a Zenetudományi Intézet archívumában fellelt Papp János-hagyaték. Dr. Papp János a debreceni Tanítóképző Főiskola tanáraként dolgozott, emellett pedig módszeres gyűjtőtevékenységet folytatott elsősorban Hajdú, Bihar és Szabolcs vármegyék területén. 1956 és 1978 között a három vármegye valamennyi települését végigjárta, beleértve a tanyavilágot és a pusztákat is. Munkája során több társadalmi osztály tagjaitól rögzített dallamokat, széles műfaji keretben. Az általa felgyűjtött, rögzített anyag átfogó képet nyújt a Felső-Tisza vidék vokális népzenéjéről. A népzenei gyűjtések jelentős része a vokális népzenei dallamrepertoár vizsgálatára irányul. Ez a szemlélet tetten érhető a Hajdúság területén végzett kutatásokban is, erről a kistájról hangszeres adatrögzítésről csak szórványos adataink vannak. Az utóbbi években végzett kutatómunka során több olyan hajdúsági és bihari paraszt- és cigányzenészt sikerült a kollégáimmal felkeresni, akik a 20. század második felében a hagyományos paraszti kultúra keretei között voltak aktív muzsikusok. A vonószenekarok teljes formájukban már nem találhatók meg, de fontos és hiánypótló népzenei gyűjtéseket folytatunk ezekkel a zenészekkel.
ISBN:	978 615 5586 52 1
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Néprajz és kulturális antropológiai tudományok tanulmány, értekezés könyvrészlet népzene népzenegyűjtés Hajdúság
Megjelenés:	Tavaszi Szél = Spring Wind 2019. : Tanulmánykötet : III. kötet / szerk. Bihari Erika, Molnár Dániel, Szikszai-Németh Ketrin. - p. 631-644. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: