Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM110044
Első szerző:	Fiatal Szilvia (epidemiológus, népegészségügyi szakember)
Cím:	Az angiotenzin-konvertáz enzim ins/del polimorfizmusa növeli a metabolikus szindróma iránti fogékonyságot a magyar populációban / Fiatal Szilvia, Széles György, Szigethy Endre, Tóth Réka, Ádány Róza
Dátum:	2009
ISSN:	0369-3805
Megjegyzések:	A metabolikus szindróma (MS) patogenezisében bizonyítottan mind genetikai mind környezeti tényezők szerepet játszanak. Az angiotenzin konvertáz enzim (ACE) és angiotenzinogén (AGT) gének termékei a renin-angiotenzin rendszer részeként fontos szerepet játszanak a szervezet só-, víz háztartásának és az érpálya állapotának szabályozásán keresztül a vérnyomás beállításában. Irodalmi adatok alapján az ACE gén ins/del és az AGT gén M235T polimor"zmusa kapcsolatba hozható a MS-ra való fogékonyság kialakulásával. Célunk volt, hogy meghatározzuk a fenti génváltozatok magyar felnőtt (20?69 éves) lakosságra jellemző genotípusmegoszlását és allélfrevenciáját, valamint azt, hogy a metabolikus szindrómára való fogékonyság kialakulásával milyen kapcsolatba hozhatók. A célpopulációt a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programban résztvevő 8 megye (Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) háziorvosi praxisainak felnőtt fér" és női lakossága képezte. A vizsgálatba került egyének nem és kor szerinti eloszlása jól közelítette a teljes magyar felnőtt lakosság nem- és koreloszlását. A vizsgálatban önkéntesen résztvevők közül 1762 vizsgálati személy genotípus analízise volt technikailag megvalósítható. A DNS minták genotipzálását LightCyclerTM real time PCR készülékkel végeztük. A genotípusok és betegség közötti kapcsolat elemzéséhez a beteg csoportba az International Diabetes Federation kritériumrendszere alapján metabolikus szindrómásnak tekinthető egyének tartoztak. A betegcsoportban a klinikai fenotípusoknak megfelelően további alcsoportokat képeztünk. Az AGT esetében a vad genotípus (M235M) 26%-ban, a heterozigóta (M235T) 50,7%-ban, a mutáns (T235T) pedig 23,3%-ban fordult elő. Az ACE genotípusok relatív gyakorisága: vad (II) 21,8%, heterozigóta (ID) 50,8%, mutáns (DD) 27,4% volt. A számított allélfrekvencia azt AGT gén esetében: vad M235 allél: 0,51, mutáns 235T allél:0,49; míg ACE gén esetében: vad I allél 0,47, mutáns D allél 0,53 volt. Az AGT gén esetében nem volt szigni"káns különbség a genotípusmegoszlást illetően a beteg és nem beteg csoport között még az ACE gén DD genotípusa és a D allél szigni"- kánsan gyakrabban fordult elő a betegcsoportban, mint a nem beteg csoportban (p=0,006). Az ACE DD genotípust hordozóknál 46 %-kal nagyob genotípushoz tartozókhoz képest (p=0,007). Bizonyítékot találtunk arra, hogy az ACE I/D génpolimor"zmus hatással van a metabolikus szindróma komponenseinek társulásában (dislipidaemias csoportokban szigni"kánsan gyakrabban fordul elő, p=0,022) így feltételezhető, hogy a renin-angiotensin rendszer szerepet játszik a lipid metabolizmusban is, melynek tisztázása további vizsgálatokat
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk metabolikus szindróma (MS)
Megjelenés:	Népegészségügy. - 87 : 3 (2009), p. 139-140. -
További szerzők:	Széles György (1969-) (epidemiológus) Szigethy Endre (1980-) (szociológus, epidemiológus) Tóth Réka Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: