Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110741
Első szerző:Kátai János (biológus, hidrobiológus)
Cím:Különböző ökológiai feltételek és a talajhasznosítás hatása a talaj C- és N körforgalmával kapcsolatos mikrobiológiai folyamatokra / Kátai János, Zsuposné Oláh Ágnes, Sándor Zsolt, Tállai Magdolna, Vágó Imre, Inubushi Kazuyuki
Dátum:2017
ISSN:1216-9560
Megjegyzések:Japán és Magyarország - földrajzi elhelyezkedés következtében - nagyon eltérő éghajlati és ökológiai adottságokkal rendelkezik. A két országban eltérőek a talajtípusok, alapvetően különböznek a termesztett növénykultúrák, az alkalmazott termesztéstechnológiai eljárások és természetesen azoknak a talajtulajdonságaira gyakorolt hatásai is. Együttműködésünk célja volt, hogy összehasonlítsuk a japán és magyar trágyázási kísérletből származó talajok fontosabb fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait. Tanulmányoztuk a műtrágyázás különböző dózisainak hatását a talaj kémhatására és savanyúságára, a felvehető tápanyagtartalmára, valamint a szén- és nitrogén körforgalommal kapcsolatos talaj mikrobiológiai jellemzőkre. Vizsgáltuk Numata (Japán) térségéből füves vegetáció, alma ültetvény és erdő kísérlet műtrágya nélküli és műtrágyázott kezeléseit, valamint egy rizsföld (paddy field) talaját. A magyar talajminták a Debrecen-Látókép és Görbeháza trágyázási tartamkísérlet területről származtak, ahonnan három-három (kontroll, közepes és nagy adagú műtrágya dózis) kezelést választottunk ki, ahol kukorica tesztnövény használtak. A japán Andosols talajok lényegesen nagyobb nedvességtartalommal és szerves anyag tartalommal rendelkeznek, mint a magyar talajok, amelyek nagymértékben befolyásolják a talaj ásványi tápanyagtartalmát és a talajban lejátszódó mikrobiológiai folyamatokat is. A japán talajok nagyobb mikrobiális biomasszával (MBC), ureáz és nitrát feltáródással rendelkeztek, ugyanakkor a magyar talajokban nagyobb szacharáz aktivitást és széndioxid produkciót mértünk. A magyar talajokban műtrágyázás hatására kismértékben növekedett a mikrobiális biomassza, szignifikánsan pedig az ureáz aktivitás és a nitrát-feltáródás. A japán talajok mikrobiológiai aktivitása a különféle talajhasználat során az alábbi sorrendben csökkent: erdő, gyep vegetáció és gyümölcsös.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Talajvédelem. - Különszám (2017), p. 43-52. -
További szerzők:Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök) Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Tállai Magdolna (1982-) (agrármérnök) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök) Inubushi, Kazuyuki
Pályázati támogatás:Magyar-Japán kormányközi TÉT Együttműködés (2010-2011)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1