Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM113722
Első szerző:	Máté-Szabó Barbara Éva (andragógus)
Cím:	Szakképzés a felsőoktatásban a felvételi adatok tükrében / Szabó Barbara Éva
Dátum:	2016
Megjegyzések:	Az előadás a szakképzésnek egy speciális részébe ad betekintést, mely a felsőoktatás berkein belül működik és nem is olyan régen komoly változásokon ment keresztül. A felsőoktatási szakképzés (FOKSZ) korábban felsőfokú szakképzés (FSZ, 2003?2013) és akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ, 1998?2003) témájában az elmúlt 18 évben több jelentős kutatás ment végbe, melyek egyrészt a hallgatói oldallal foglalkozó kutatások (Hrubos, 2002; BKF, 2012; Karsai, 2011; Szemerszki, 2012), másrészt a munkaerő-piaci és hallgatói oldallal egyaránt foglalkozó kutatások (Fehérvári és Kocsis, 2009; DUF, 2009; SZOLF, 2011) voltak. Kutatásunkban az Oktatási Hivatal 2014. évi felvételi eljárásához kapcsolódó statisztikáját használtuk, de emellett a 2001?2015 közötti jelentkezési adatokat is figyelembe vettük a képzési struktúra statisztikáival együtt, hogy jobban átláthatóvá tegyük a változásokat. Az adatok elemzéséhez SPSS-t használtunk. Elemzésünkben a felsőoktatási szakképzésekre 2014- ben első helyen jelentkezők és felvettek adatait tekintjük át több szempont alapján. Feltérképezzük a hallgatók szociokulturális környezetét, háttérváltozóit, mutatóit (nem, kor, középiskolai eredmények, hátrányos helyzet, képzési terület). Az elemzett adatbázisban 121 446 fő szerepelt, melyből 12 954 felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. Az AIFSZ esetében 2001?2004 között közel megkétszereződött a jelentkezők és a felvettek aránya. A képzésre jelentkezők száma a jelentkezési mutatók szerint 2011-ig folyamatosan növekedett. A folyamatos növekedés 2006-ban sem állt meg. A jelentkezések növekedése mellett 2007-ben, ha a pótfelvételi eljárást is figyelembe vesszük, akkor mintegy 5000 be nem töltött államilag támogatott felsőfokú szakképzési hely maradt kihasználatlanul (Fábri és Szép, 2007). 2013-ban, a képzés átalakítását követően, a képzési területek, szakok és támogatott férőhelyek csökkentésével egy közel 50%-os visszaesés volt tapasztalható. A 2013 utáni csökkenéshez képest 2014-ben 3000 fővel nőtt a jelentkezők aránya, emellett a férfiak aránya is emelkedést mutat. Az életkort tekintve továbbra is a nem frissen érettségizettek dominálnak, a 20?24 év közöttiek aránya több mint 40%. Ez azt is mutatja, hogy a legfiatalabbaknak nem feltétlenül elsődleges célja a felsőoktatási szakképzésbe való jelentkezés. Az új képzési rendszerben, a kiemelt területeket nézve, a jelentkezési és felvételi mutatók is követik az elvárásokat. A gazdaságtudományi képzések dominánsak, több mint 50% feletti a jelentkezési mutatójuk, emellett a társadalomtudományok, agrártudományok és az informatika is a népszerűbb képzési területek között van. A bemutatandó eredmények választ adhatnak azokra a kérdésekre, hogy milyen környezetből érkeznek a felsőoktatási szakképzésbe a hallgatók, mely szakok, képzési területek a legpreferáltabbak, illetve mennyiben változott a jelentkező hallgatók összetétele az előző AIFSZ- és FSZ-képzéshez képest.
ISBN:	9789633065136
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Neveléstudományok előadáskivonat könyvrészlet felsőoktatási szakképzés felvételi jelentkezési mutatók
Megjelenés:	XVI. Országos Neveléstudományi Konferencia : A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése / szerk. Zsolnai Anikó; Kasik László. - p. 278. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: