Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM114249
Első szerző:	Zagyi Péter (agrármérnök)
Cím:	Az eltérő vetésidő hatása a kelésdinamikára, növénymagasságra és termésre eltérő genotípusú kukoricahibridekben / Zagyi Péter, Horváth Éva, Simon Károly, Tamás András, Széles Adrienn
Dátum:	2023
Megjegyzések:	A tanulmány a kukorica eltérő vetésidejének hatását vizsgálta a kelésdinamikára és a kukorica kezdeti növekedésére vonatkozóan 2022-ben. A kukorica homogén kelése, fejlődése, megfelelő egészségi állapota és stressztűrő képessége szempontjából nélkülözhetetlen az optimális vetésidő megválasztása. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén (47?33' É, 21?26' K) végeztük egy négyismétléses véletlen blokk elrendezésű kis parcellás szántóföldi kísérletben. Három vetésidőt (V-1, V-2, V-3) alkalmaztunk, a V-1 április 6-án, a V- 2 április 14-én, a V-3 május 2-án volt. A kísérletbe ugyanazon kukorica hibrideket (Merida- FAO 370; Fornad-FAO 420; Armagnac-FAO 490) vontuk be mindhárom vetésidő esetében. A hibridenként két ismétlésben elvégzett kelésfelvételezés során a parcellákban két méteres mintatereket jelöltünk ki két sorban. A kukorica kelésének első napjától számítva öt napon keresztül jelöltük eltérő színnel a kikelt egyedeket. Az öt nap letelte után felvételeztük a később kikelt egyedeket és a tőhiányt. Növénymagasságot V6, V8 és V10 fenológiai fázisokban mértünk. A V-1 vetésidőben a vetéstől számítva 20 nap elteltével, 52,35 C? hőösszeg felhalmozásával keltek ki az első egyedek. A hibridek átlagában a kelés első öt napjában az egyedek 80,7%-a, kelt ki (1. nap-9,3%; 2. nap-8,6%; 3. nap-32,1%; 4. nap-18,6%; 5. nap- 12,1%). Az öt napot követően az egyedek 15,7%-a kelt ki, valamint 3,6 % tőhiányt állapítottunk meg. A V-2 vetésidőben a vetést követően 16 nap után, 53,05 C? felhalmozott hőösszeggel kezdődött meg a kelés, az első öt napban a kikelt egyedek aránya 95,2% volt (1. nap-7,2%; 2. nap-44,0%; 3. nap-31,9%; 4. nap-7,2%; 5. nap-4,8%). A későnkelő egyedek és tőhiány aránya 3%, illetve 1,8 % volt. A V-3 vetésidőben a vetés után 6 napra, 46,55 C? hőösszeggel keltek ki az első növények. A kelés első öt napja során kikelt az egyedek 95,0%-a (1. nap-27,3%; 2. nap- 48,2%; 3. nap-15,1%; 4. nap-4,3%; 5. nap-0,0%), 2,2% volt a későnkelő, valamint 2,9 % a tőhiány. A V-3 vetésidőben vélhetően a kedvezőbb környezeti feltételek következtében kelt ki már az első két napon az egyedek 75,5%-a, valamint kevesebb hőösszeg is elegendő volt a kelés elindulásához. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a növénymagasság ? a hibridek és fenológiai fázisok átlagában ? V-2 vetésidő esetében volt statisztikailag igazolhatóan a legnagyobb (70,72 cm; p<0,05), a V-1 vetésidő során a legkisebb (55,02 cm; p<0,05). A V-2 vetésidő során tapasztaltuk a legnagyobb termést (8,607 t ha-1), melyet a Duncan-teszt alapján statisztikailag is igazoltunk (p<0,05). A kelésfelvételezés és növénymagasság- és terméselemzés eredményei alapján a V-2 vetésidő volt a legoptimálisabb.
ISBN:	978-615-6457-23-3
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet hibrid kelésdinamika kukorica magasság vetésidő
Megjelenés:	XXVI. Tavaszi Szél Konferencia 2023 - Absztrakt kötet / szerk. Hajdú Péter. - p. 513. -
További szerzők:	Horváth Éva (1993-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: