Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM115710
Első szerző:	Tállai Magdolna (agrármérnök)
Cím:	Különböző hasznosítású talajtípusok összehasonlítása néhány mikrobiológiai jellemző alapján / Tállai Magdolna, Kátai János, Zsuposné Oláh Ágnes, Sándor Zsolt, Balláné Kovács Andrea
Dátum:	2023
Megjegyzések:	A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézetében vizsgáltunk három különböző - más és más hasznosítású - talajtípus néhány mikrobiológiai jellemzőjét. A három talajtípus: (1)mészlepedékes csernozjom (Calcareous Chernozem ? Debrecen-Látókép) ? pH(H2O)=6,8 - melyen őszi búzát (Triticum aestivum L.) termesztettek, Debrecen - Pallag (2)humuszos homok, Arenosols- pH(H2O)=5,8, mely gyümölcsös (Prunus cerasus L.) ? és egy legelő hasznosítású Hajdúnánás ? Tedejről származó (3)szolonyec (Solonetz) - pH(H2O)=6,6 ? talaj. Vizsgálatunk során azt értékeltük, hogy miként változik a különböző hasznosítású talajok néhány mikrobiológiai jellemzője. A mintákat 2 év (2019-2020) során, tavasszal és ősszel vettük, a talaj felső 20 cm-es ? legaktívabb ? rétegéből. A talajok nedvességtartalma a mintavétel idején 11-19% volt, a legalacsonyabb értéket a pallagi homok, a legmagasabb értéket a csernozjom talaj esetében mértük. A legnagyobb összes baktériumszám a csernozjom talajon (13,20106 g-1) búza alatt, a legkisebb a homoktalajon (6,12106 g-1) gyümölcsösön volt mérhető. A csernozjom és a pallagi homoktalajoknál hasonló gombaszámot (6,55-6,88103 g-1) kaptunk, a legnagyobb értéket (9,93103 g-1) a szolonyec talajból tenyésztettük ki. Vizsgáltuk továbbá a dehidrogenáz és ureáz enzimeket, melyeknél egyöntetűen elmondhatjuk, hogy a szolonyec talajban határoztuk meg a legmagasabb aktivitásokat (240,32 ?g INTF g-1 talaj 2 h-1; 63,73 NH4+ mg g-1 talaj), ezeket követte a csernozjom, majd a homok mindkét vizsgált paraméter esetében. A talajbiológiai jellemzők egyik fő paramétere a talajok CO2-termelése, mely a csernozjom talajnál 21,59 a humuszos homoktalajon 15,88, míg a szolonyecen 19,10 mg 100g-1 7 nap-1 volt. Az összefüggésvizsgálatok során a paraméterek között a legtöbb szoros összefüggést a szolonyec talaj esetében bizonyítottuk (dehidrogenáz enzim - mikroszkopikus gombaszám; r=,909; ,843; összes baktériumszám ? talajlégzés; r=,752; ,687). Szolonyec és csernozjom talaj esetében is közepes, szoros összefüggést bizonyítottunk a talaj nedvességtartalma és az összes csíra szám között. A tavaszi és őszi szezonalitásokat vizsgálva nagyobb értékeket mértünk tavasszal az összes csíraszám, illetve az ureáz enzim aktivitása esetében. Ősszel nagyobb volt a gombaszám, a dehidrogenáz aktivitása és a CO2-produkció a talajokban. A tudatos, és okszerű talajhasználat, a talajtermékenység fenntartása mindannyiunk közös érdeke, mely nemcsak a talajok fizikai, kémiai jellemzőinek vizsgálatán kell, hogy alapuljon, hanem legalább olyan fontos a talajok mikrobiológiai aktivitásának folyamatos nyomon követése, monitorozása. Ez a vizsgálat a mért tulajdonságok alapján azt bizonyította, hogy az évek óta bolygatatlan, legelő hasznosítású természetes gyep ökoszisztéma alatt, a szolonyec talajon a talajbiológiai aktivitás intenzívebb maradt, mint a művelés alatt álló szántóföldi és kertészeti kultúrák talajaiban.
ISBN:	978-615-01-9177-5
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok tanulmány,értekezés könyvrészlet
Megjelenés:	Talajvédelem, Talajtani Kutatás és Oktatás a Digitális Mezőgazdaság korában, Talajtani Vándorgyűlés Hódmezővásárhely. - p. 204-217. -
További szerzők:	Kátai János (1950-) (biológus, hidrobiológus) Zsuposné Oláh Ágnes (1949-) (agrármérnök) Sándor Zsolt (1977-) (agrármérnök, mérnöktanár) Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: