Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM118115
Első szerző:	Horváth Éva (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:	Differenciált n műtrágya kijuttatás hatásvizsgálata a kukorica termésparamétereire / Horváth Éva, Zagyi Péter, Simon Károly, Széles Adrienn
Dátum:	2023
Megjegyzések:	A kukoricatermesztés során elengedhetetlen a N-műtrágyázás, amely nagymértékben meghatározza a termőképességet és a minőséget, azonban a kijuttatott mennyiség és az alkalmazás időpontjának meghatározása nagy jelentőséggel bír. Jelen tanulmány az eltérő N dózisok, kukorica termésparamétereire gyakorolt hatásának vizsgálatára épül. A kísérleti helyszín a 2011-ben Prof. Dr. Kakuszi-Széles Adrienn által beállított, sávos elrendezésű kisparcellás szántóföldi tartamkísérlet. A kísérletben műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett, a tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 és R1 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt. Jelen vizsgálat során három eltérő genotípusú hibrid, a Sushi (FAO 340), a Fornad (FAO 420) és az Armagnac (FAO 490) került elemzésre, öntözött és nem öntözött körülmények között. Vizsgálataink során a relatív klorofilltartalom meghatározására a Minolta SPAD 502 készüléket használtuk a V6, V12, R1 fenofázisokban. A beltartalmi paramétereket az Foos Infratec beltartalom mérő analizátorral határoztuk meg. A műtrágyázás és a SPAD érték kapcsolatát vizsgálva mindkét öntözési változatban a műtrágyázás a korai érésidejű Sushi (91%; 86%) hibrid SPAD értékét befolyásolta legnagyobb mértékben az R1 fenofázisban. A műtrágya és a termés kapcsolatát vizsgálva nem öntözött változatban a három év átlagában közepes szorosságú (r=0,778*) korrelációt, öntözött körülmények között vizsgálva szoros korrelációt igazoltunk (r=0,846). Beltartalmi paraméterek és a műtrágyázás kapcsolatát elemezve megállapítható, hogy a műtrágyázás a Sushi hibrid fehérjetartalmát befolyásolta legnagyobb mértékben. A legszorosabb összefüggés mindkét öntözési változatban 2019-ben volt kimutatható (r=0,664; r=0,666). A műtrágyázás nem öntözött változatban 2018-ban és 2020-ban a Sushi (62% és 47%) hibrid keményítőtartalmát befolyásolta a legnagyobb mértékben, öntözött változatban 2019-ben a Fornad (76%) hibridét. A műtrágyázás és az olajtartalom közötti összefüggés mindössze öntözött változatban volt szignifikáns az Armagnac hibrid esetében 2019-ben, amely közepes összefüggést mutatott (r=0,725**). A SPAD érték és a termés összefüggésének vizsgálata során kimutattuk, hogy a termésképződés közeledtével a korrelációs koefficiens érték egyre nagyobb. Ez jelzi, hogy a két változó között egyre szorosabb a kapcsolat. A tavaszi alaptrágyázási technológia (A60 és A120) alkalmazásával mindhárom érésidejű hibrid esetében megbízható termésnövekedés érhető el. Kimutattuk továbbá, hogy a fejtrágyakezelésekben jelentősebb az öntözés fehérjetartalom-csökkentő hatása. Az öntözés statisztikailag nem befolyásolja a keményítőtartalom alakulását, a növekvő N műtrágya hatására csökkent a kukorica keményítőtartalma. A tavaszi alaptrágya kijuttatásával igazoltan növelhető az olajtartalom.
ISBN:	978-963-490-540-0
Tárgyszavak:	Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat könyvrészlet
Megjelenés:	Növény és környezet: a debreceni tartamkísérletek 40 éve / szerk. Kakuszi-Széles Adrienn. - p. 25. -
További szerzők:	Zagyi Péter (1986-) (agrármérnök) Simon Károly (1985-) (okleveles agrármérnök) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Pályázati támogatás:	TKP2021-NKTA-32 Egyéb BO/00068/23/4 Egyéb ÚNKP-23-5 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: