CCL

Összesen 19 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM055914
Első szerző:Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Növekvő molibdén-koncentráció hatása a különböző nitrogénformákra, valamint a molibdén nitrátasszimilációban betöltött szerepe / Bódi Éva, Lévai László, Huzsvai László, Kovács Béla
Dátum:2011
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés 60 : 3 (2011), p. 25-50. -
További szerzők:Lévai László (1951-) (agrármérnök, mérnöktanár) Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM055913
Első szerző:Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:A molibdénellátás hatása kukorica csíranövényekre / Bódi Éva, Lévai László, Huzsvai László, Kovács Béla
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés 60 : 2 (2011), p. 5-29. -
További szerzők:Lévai László (1951-) (agrármérnök, mérnöktanár) Huzsvai László (1961-) (talajerőgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM043664
Első szerző:Bódi Éva (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:Funkcionális élelmiszerek előállítása étkezési csírákból molibdénnel, illetve szelén kezeléssel / Bódi Éva, Peles Ferenc, Andrási Dávid, Fekete István, Kovács Béla
Dátum:2012
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány számolt be arról, hogy a csírák eleget tesznek a moderntáplálkozástudomány teljes értékő élelmiszer előírásának, így az étkezési csírák fogyasztásának kiemeltszerepük lehet az egészségünk fenntartásában, és bizonyos betegségek megelőzésében is. Kísérleteinkben a csíráztatáshoz bio búzát (Triticum aestivum) és zöldborsót (Pisum sativum)használtunk fel.Kutatásunk céljaként a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen koncentrációban képesek a csírák felvenni a vizsgált elemeket (Se és Mo), hogyha növekvőkoncentrációjú Mo (molibdenát), valamint Se (szelenit, szelenát) oldatokkal kezeljük? Jelentkezik-e eltérés a búzacsíra (egyszikő) és a zöldborsó csíra (kétszikő) molibdén és szelénkoncentrációjában, hiszen a két növénytípus tápanyagfelvételében jelentős különbségek vannak? A csírákból a napi ajánlott mennyiséget (15 g) elfogyasztva, hány százalékban tudjuk fedeznimolibdén vagy szelén szükségletünket, ha a csírákat e két mikroelemmel külön-külön kezeljük? Hogyan változik az összcsíraszám, a coliformszám, valamint az élesztő- és penészgombaszám amagvak áztatása előtt, a 12 órás áztatást követően, valamint a csíráztatás egyes napjain? Kísérleteink eredményeként megállapítottuk, hogy a molibdén illetve a szelén kezelések hatásosnakbizonyultak a búza- és borsócsírák esetében. Molibdén kezelésnél a borsócsíránál tapasztaltunk intenzívebbnövekedést. Szelenit, illetve szelenát kezelés esetében pedig arra a következtetésre jutottunk, az egyszikő(búza) növények számára a szelenit, a kétszikő (borsó) növények számára a szelenát a jobban hasznosulószelénforma.Mikrobiológiai vizsgálataink arra hívták fel a figyelmünket, hogy a magvak áztatásának éscsíráztatásának körülményei (hőmérséklet, vízaktivitás, pH), valamint a csírák magas tápanyagtartalmaideális körülményeket teremtenek a mikroorganizmusok felszaporodásához. A csírák magas mikrobaszámaélelmiszerromlást és ezzel összefüggő ételmérgezést okozhat, így a szakirodalmakban szereplő javaslatokkalösszhangban arra a megállapításra jutottunk, hogy a csíráztatás előtt a magvakat mindenképpen fontos olyankezeléseknek alávetni, melyek segítségével a kórokozók eliminálhatók.
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
molibdén
szelenit
szelenát
mikrobiológia
búza- és borsócsíra
Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:Növénytermelés 61 : 4 (2012), p. 5-34. -
További szerzők:Peles Ferenc (1979-) (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy) Andrási Dávid (1984-) (vegyész) Fekete István (1986-) (élelmiszerminőség-biztosító agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
A növényi termékek minőségét meghatározó tényezők interaktív vizsgálata
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM002889
Első szerző:Bódi Zoltán (agrármérnök)
Cím:Antociánok és antioxidánsok a kék kukoricában (Zea mays L.) / Bódi Zoltán, Pepó Pál, Prokisch József, Győri Zoltán
Dátum:2007
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 56 : 4 (2007), p. 245-252. -
További szerzők:Pepó Pál (1955-) (agrármérnök) Prokisch József (1966-) (vegyész) Győri Zoltán (1948-) (vegyész)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM092662
Első szerző:Bojté Csilla (molekuláris biológia, sejtbiológia, biokémia)
Cím:Búza (Triticum aestivum L.) vetőmagok minősítése MALDI-TOF MS módszerrel / Bojté Csilla, Helenkár András, Tatárváriné Nagy Nikoletta Edit, Tóth Brigitta, Hajósné Novák Márta, Micsinai Adrienn, Parádi István, Szemán-Nagy Gábor, Tálas László, Bojtor Csaba, Nagy János
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 1 (2021), p. 45-57. -
További szerzők:Helenkár András Nagy Nikoletta Edit (1984-) (okleveles agrármérnök) Tóth Brigitta (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Hajósné Novák Márta Micsinai Adrienn (1972-) (biológus, mikrobiológus) Parádi István Szemán-Nagy Gábor (1975-) (biológia tanár-molekuláris biológus) Tálas László 1988-) (mikrobiológia) Bojtor Csaba (1993-) (okleveles növényorvos) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Pályázati támogatás:TKP2020-IKA-04
FIKP
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM043529
Első szerző:Czipa Nikolett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Magyar termelői mézek makro-és mikroelem tartalmának összehasonlítása / Czipa Nikolett, Daniel Vlkovic, Andrási Dávid, Kovács Béla
Dátum:2012
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Doktori iskola
Megjelenés:Növénytermelés. - 61 : 3 (2012), p. 5-16. -
További szerzők:Vlkovic, Daniel Andrási Dávid (1984-) (vegyész) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM044131
Első szerző:Győri Zoltán (vegyész)
Cím:Effect of mineral fertilization on the extensograph parameters of winter wheat varieties / Zoltán Győri, Norbert Boros, Péter Sipos
Dátum:2013
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
extensograph
winter wheat
mineral fertilization
Megjelenés:Növénytermelés. - 62 : suppl. (2013), p. 71-74. -
További szerzők:Boros Norbert (1977-) (agrármérnök) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM064683
Első szerző:Nagy Kinga (élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök)
Cím:A szelénellátás hatása a kukorica és napraforgó növényekre / Nagy Kinga, Lévai László, Kovács Béla
Dátum:2010
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 59 : 1 (2010), p. 61-84. -
További szerzők:Lévai László (1951-) (agrármérnök, mérnöktanár) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM005694
Első szerző:Pongráczné Barancsi Ágnes (agrármérnök)
Cím:Malmi felvásárlásból származó őszi búza (Triticum aestivum L.) minták minőségi paraméterei 2007-ben / Pongráczné Barancsi Ágnes, Mezei Zoltán, Sipos Péter, Győri Zoltán
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 57 : 3 (2008), p. 331-340. -
További szerzők:Győri Zoltán (1948-) (vegyész) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Mezei Zoltán (1980-) (agrármérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM005693
Első szerző:Pongráczné Barancsi Ágnes (agrármérnök)
Cím:A termőhely hatása 2006-2007 évben néhány javító minőségű őszi búza (Triticum aestivum L.) minőségére / Pongráczné Barancsi Ágnes, Mezei Zoltán, Győri Zoltán, Sipos Péter
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 57 : 3 (2008), p. 319-329. -
További szerzők:Győri Zoltán (1948-) (vegyész) Sipos Péter (1975-) (agrármérnök) Mezei Zoltán (1980-) (agrármérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM041488
Első szerző:Szabó Anita (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:The effect of different compost rates on the water balance of ryegrass (Lolium perenne L.) / Szabó Anita, Berta-Szabó Emese, Balla-Kovács Andrea, Kremper Rita, Vágó Imre
Dátum:2012
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Greenhouse pot experiment was set up in four replications to study the effects of three composts blended with acidic sandy soil in five (0%, 5%, 10%, 25% and 50%) rates. The experimental plant was perennial ryegrass (Lolium perenne L.). After the shooting of ryegrass the water supply of the 2.5kg pots was carried out at 60 per cent of field water capacity of soil. During the growing season the plant water consumptions were measured and registered. After the harvest of ryegrass the fresh and dry weight of harvested plants were measured. Our aim was to study the relations between plant dry matter content, composts and the compost:soil ratio, and we evaluated the effects of compost treatments on the water use efficiency. Significant relations were found between the compost utilization, dry matter production and WUE.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
compost
mixing ratio
biomass production
water balance
Doktori iskola
Megjelenés:Növénytermelés. - 61 Suppl. (2012), p. 97-100. -
További szerzők:Bertáné Szabó Emese (1984-) (agrármérnök) Balláné Kovács Andrea (1967-) (vegyész) Kremper Rita (1969-) (matematika-kémia tanár, angol szakfordító) Vágó Imre (1953-) (vegyészmérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM087920
Első szerző:Széll Endre
Cím:Négy különböző talajtípuson végzett kukorica műtrágyázási kísérletek eredményei / Széll Endre, Búza Lajosné, Győri Zoltán
Dátum:2010
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Dolgozatunkban a kukorica műtrágyázásával foglalkozva két szabadföldi kísérlet eredményeiről számolunk be. 1. Négy éven át (1976?1979) négy különböző talajadottságot képviselő termőhelyen (Balástya, Ebes, Újszeged, Öthalom) kukoricával vetésváltás nélküli NPK dózis kísérletet állítottunk be. A műtrágya 2:1:1 NPK arányú dózisait (kontroll, 250 kg/ha és 500 kg/ha) minden évben négy ismétlésben azonos parcellákra (56 m2) juttattuk ki. A termés mennyiségét, valamint a műtrágyázás termésnövelő hatását a termőhely, s ezen túlmenően az évjárat hatása határozta meg. A kísérlet éveinek múlásával a termőhelyek átlagában következetesen csökkent a kontroll parcellák termése, és ezzel összefüggésben nőtt a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet. A kevés adatból végzett szórásszámítás eredményei szerint a kontroll parcellákon a termőhely alig módosította az évjárat hatását. A műtrágyázás a kedvező vízellátottságot biztosító talajokon (Ebes, Újszeged) jelentősen csökkentette, ezzel szemben a rossz vízgazdálkodású talajon (Öthalom) ? a műtrágyahatás csapadékviszonytól való függősége miatt ? lényegesen növelte az évjárat hatását. A termőhely hatásának évenkénti különbsége a kontroll parcellákon volt a legnagyobb, amelynek mértékét a műtrágyázás jelentős mértékben csökkentette. 2. Az 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérletünk öt éves (2005?2009) termésadatai arra utalnak, hogy az újszegedi Tisza-menti réti öntéstalajon a műtrágyázás gazdaságossági és agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg nitrogén-, 150 kg P2O5 és a 150 kg K2O hatóanyag dózisok jelentették (öt év átlagában a hektáronkénti 140 kg nitrogén dózis esetében 10,2 t/ha, a 210 kg nitrogén dózisnál ugyancsak 10,2 t/ha termést takaríthattunk be). A talajvizsgálati eredmények viszont arra utalnak, hogy ezen műtrágyakezelés parcelláin 1979-től 2006-ig eltelt időszakban az altalaj P2O5 készletének mérsékelt, a K2O tartalmának jelentős mennyiségű csökkenése következett be. Az adatok értékelése azt is bizonyítja, hogy műtrágya nélkül, vagy kevés nitrogén mű trágya használata esetén a búza elővetemény a kukoricához viszonyítva jelentős mennyiségű termésnövekedést (megbízhatóan 1,9 t/ha) eredményezett. A műtrágyázott parcellák termésadatai azt igazolják, hogy még a jó vízellátottságú talajon is jelentős évhatással kell számolnunk. Annak ellenére, hogy a szórásadatok szerint a mű trágyázással jelentősen csökkentettük az évenkénti termésingadozást. A beltartalmi vizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a N-dózis növelésére nem nagy értékekkel, de következetesen csökkent (a kontrollhoz viszonyítva 1?3 relatív százalékkal) a szem keményítőtartalma. Ezzel szemben a vizsgált három év átlagában a nitrogén dózis növelése következetesen és nagy értékekkel (a kontrollhoz viszonyítva 10?23 relatív százalékkal) növelte a kukoricaszem nyers fehérje százalékát. A talajvizsgálati eredmények szerint műtrágya nélküli termesztéssel, vagy kevés műtrágya használata esetén a talajunk tápanyag készletét zsaroljuk. A túlzó mennyiségű nitrogén műtrágya (280 kg/ha N-hatóanyag) használatával viszont az altalajunkat -NO3 nitrogénnel szennyezhetjük. Végső következtetésként azt állapíthattuk meg, hogy a talaj vizsgálati eredményeken alapuló szakszerű műtrágyázással a környezetünket nem szennyezzük.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kukorica műtrágyázása
tartamkísérlet
termőhely hatása
évjárat hatása
termés beltartalmi adatok
talajvizsgálati eredmények
maize fertilisation
long-term experiment
effect of location
seasonal effect
grain composition of yield
results of soil sample analysis
Megjelenés:Növénytermelés. - 59 : 4 (2010), p. 41-61. -
További szerzők:Búza Lajosné Győri Zoltán (1948-) (vegyész)
Pályázati támogatás:NKF8 4/0008/2002
Egyéb
OMFB-00896/2005
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.