CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM081071
Első szerző:Bojtor Csaba (okleveles növényorvos)
Cím:A babrozsda (Uromyces appendiculatus) fertőzés hatása a bab klorofilltartalmára, a fotoszintézis fényszakaszának hatékonyságára, a szuperoxid-dizmutáz aktivitására és a lipidperoxidáció mértékére / Bojtor Csaba, Radócz László, Tóth Brigitta
Dátum:2019
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 68 : 3 (2019), p. 29-50. -
További szerzők:Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök) Tóth Brigitta (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP-17-2
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM087913
Első szerző:Bozsik András (agrármérnök)
Cím:Újabb adatok a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi Gillenhal) hazai előfordulásáról / Bozsik András
Dátum:2010
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A nagy repceormányosról hazánkban kevés a szakmai információ. A legelismertebb hazai rovartani forrás, ?A növényvédelmi állattan kézikönyve" szerint Magyarországon kártétele ritka (Sáringer 1990). A közlemény összefoglalja a fajra vonatkozó fontosabb szakirodalmi ismereteket, és bemutatja a közelmúltban őszi káposztarepcében végzett tünettani felmérések eredményét a nagy repceormányos észak-magyarországi előfordulásáról és kártételéről. Ezek alapján a nagy repceormányos 2007 tavaszán közönségesen előfordult az újfehértói és érpataki határban, gyakorisága a repcében jelentős volt. A 2008-as eredmények tekintetében a kártevő Pest megyében négy vizsgált repcetáblából háromban előfordult, kártételének gyakorisága két helyen számottevő. A Hajdú-Bihar megyei két vizsgálati helyen megtaláltuk, de gyakorisága és kártételének súlyossága csekély volt. Ezek, valamint korábbi hazai felvételezések és megfigyelések szerint a nagy repceormányos az Észak-Alföldön, a Gödöllői-dombságban, valamint a Dunántúli régióban közönségesen megtalálható, kártétele gyakori lehet. Összehasonlítva eredményeinket a korábbi szakirodalmi adatokkal, úgy tűnik, hogy a nagy repceormányos, amelyről a korábbi években nem lehetett hallani, a vizsgált tájegységekben előfordult, s feltételezhetően terjedőben van.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Ceutorhynchus napi
repce
előfordulás
kártétel
appearance
damage
rape
Megjelenés:Növénytermelés. - 59 : 3 (2010), p. 5-15. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM077630
Első szerző:Illés Árpád (növényorvos)
Cím:Fungicid készítmények hatásának vizsgálata a kukorica szuperoxid-dizmutáz aktivitására és a lipidperoxidációra fóliasátras és szántóföldi kísérletben / Illés Árpád, Nagy Antal, Tóth Brigitta
Dátum:2019
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Kísérletünkben egy azoxistrobin, valamint egy azoxistrobin és propikonazol hatóanyag-tartalmú fungicid hatását vizsgáltuk a kukorica klorofilltartalmára és enzimaktivitására. A kísérleteket fóliasátorban (KITE Zrt.) és szántóföldi (Látóképi Kísérleti Telep) körülmények között állítottuk be. A kísérletekben a fungicideket az engedélyokiratban meghatározott átlagos dózissal alkalmaztuk. Kutatási célunk volt annak bizonyítása, hogy a növény természetes detoxifikáló folyamatai a permetezést követő rövid idő (egy és két hét) elteltével a használt fungicid hatására változnak, ami az enzimaktivitás változással bizonyítható. A kísérlet során a relatív klorofilltartalmat (SPAD-egység), a II. fotokémiai rendszer hatékonyságát, a szuperoxid-dizmutáz aktivitását (SOD) és a lipidperoxidáxiót (LP) mértük, egy és két héttel a kezelés után. A két termesztési környezet között a vizsgált mutatók terén eltérést tapasztaltunk. A kezelések hatására a termesztési környezettől függetlenül szignifikáns eltérést mértünk a relatív klorofilltartalomban. A fungicid hatására 25%-kal csökkent a relatív klorofilltartalom a fóliasátorban. A szuperoxid-dizmutáz aktivitása és a lipidperoxidáció mértéke ellentétesen változott. Fóliasátorban a fungicid kezelés jelentős növekedést eredményezett a kontrollhoz viszonyítva, mely során a kezelést követően egy hét alatt 10%-kal, míg két hét elteltével több, mint 40%-kal emelkedett a SOD aktivitás. A szántóföldi kísérletben ezzel szemben nem volt statisztikailag kimutatható változás. A fungicid kezelésnek nem volt szignifikáns hatása a vizsgált növények fotoszintetikus aktivitására. A fungicidek kedvezőtlenül befolyásolták a növények relatív klorofilltartalmát és a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét, mely későbbiekben negatívan hathat a szervesanyag-felhalmozásra, ezen keresztül pedig a biomassza képződésére.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 68 : 1 (2019), p. 31-46. -
További szerzők:Nagy Antal (1976-) (biológus) Tóth Brigitta (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP-17-2
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM119827
Első szerző:Kecskés István (növényorvos)
Cím:Különböző talajművelési rendszerek hatása eltérő genotípusú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereire, fehérje-, szénhidrát- és olajtartalmára / Kecskés István, Nagy Antal, Sojnóczki István, Nagy János
Dátum:2023
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Kutatásunk célja a különböző talajművelési rendszerek kukorica (termésmennyiség, betakarításkori szemnedvesség-tartalom) paramétereire és a beltartalmi értékmérő tulajdonságaira (keményitő-, fehérje-, olajtartalom) gyakorolt hatásának vizsgálata. A kukorica szántásos alapművelését vetettük össze a talaj szerkezetének megóvása szempontjából előnyös művelési módokkal (tárcsás lazító, egyeneskéses lazító, sávművelő). A vizsgálatunkat két eltérő évjáratban, két különböző csapadékeloszlású évben ? 2020-ban és 2021-ben ? végeztük Nádudvar határában, középkötött réti csernozjom talajon, mezoparcellás kísérletben, három különböző érésidejű hibrid (FAO 380, FAO 420, FAO 490) bevonásával. 2020-ban a vetést megelőzően márciusban, majd áprilisban is kevés csapadék hullott, a sokéves átlag mindössze 23%-a és 39%-a, ami nem kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek, így a kukoricának sem. Ezzel szemben júniusban és júliusban 256%-a, illetve 217%-a hullott le a sokéves átlagnak. 2021-ben is rendkívüli volt a csapadék eloszlása. Áprilisban csupán a sokéves átlag 52%-a, ugyanakkor májusban a sokéves átlag 144%-a hullott le. Az év összességében - a sokéves átlaghoz képest - szélsőségesen száraz volt, különösen júniusban és júliusban, amikor a csapadék a sokéves átlag mindössze 14%-át, valamint 69%-át érte el. A művelési mód hatása a terméseredményre mindkét vizsgált évben szignifikáns volt. 2020-ban a szántás (15,84 t/ha) terméseredménye egyaránt felülmúlta a sávos és a talajvédő lazításos művelés eredményeit. 2021-ben is a szántás eredménye volt a legnagyobb (5,46 t/ha), felülmúlta az összes többi művelési mód eredményét, de 10,37 t/ha-ral maradt el a 2020-as terméseredménytől. 2020-ban és 2021-ben a hibridek terméseredmény alapján kialakított rangsora eltérően alakult. A legjobb terméseredményt 2020-ban a FAO 490-es hibrid érte el (16,18 t/ha), ez szignifikánsan magasabb a két másik hibridhez képest. 2021-ben a rangsor megváltozott. A száraz évjáratban A FAO 420-as hibrid volt képes a legmagasabb (4,33 t/ha) terméseredményt elérni. A kukoricaszemek beltartalmi vizsgálatánál eltérő eredményeket mértünk a két évjárat tekintetében. 2020-ban az olajtartalom a négy művelési mód közül a redukált művelésben szignifikánsan magasabb volt, a többi művelésnél nem alakult ki valós eltérés. A keményítőtartalom vizsgálata alapján a szántás, talajvédő és a sávos művelés között nem alakult ki szignifikáns különbség, valamint a redukált és a sávos művelés között sem volt mérhető eltérés. A fehérjetartalom 2021-ben különbséget mutatott, a szántás és a talajvédő művelési mód igazoltan alacsonyabb értéket ért el, mint a redukált művelés. 2020-hoz képes 6%-ról 8%-ra emelkedett a fehérjetartalom 2021-ben. A keményítőtartalomban is jelentős különbséget mértünk, 2020-ban 66%, 2021-ben 62% volt a keményítőtartalom.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
beltartalom
fehérje
termésátlag
olajtartalom
Megjelenés:Növénytermelés. - 72 : 2 (2023), p. 37-57. -
További szerzők:Nagy Antal (1976-) (biológus) Sojnóczki István (1979-) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM052273
Első szerző:Makleit Péter (növényélettanász)
Cím:Pioneer kukoricahibridek ciklikushidroxámsav-tartalmának összehasonlítása. / Makleit Péter, Nagy Antal, Székács András, Fónagy Adrien
Dátum:2012
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 61 : 4 (2012), p. 107-118. -
További szerzők:Nagy Antal (1976-) (biológus) Székács András Fónagy Adrien
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM099808
Első szerző:Radócz László (Növényorvos)
Cím:Fogékonysági vizsgálat Cryphonectria parasitica (Murr.) Barr gombával fertőzött tölgy (Quercus) fajokon / Radócz László ifj., Illés Árpád, Bojtor Csaba, Radócz László, Szabó Atala, Tamás András, Kovács Gabriella
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 4 (2021), p. 59-72. -
További szerzők:Illés Árpád (1994-) (növényorvos) Bojtor Csaba (1993-) (okleveles növényorvos) Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök) Szabó Atala (1995-) (növénytermesztő mérnök) Tamás András (1986-) (gazdasági agrármérnök, növénytermesztés és kertészeti tudományok) Kovács Gabriella Enikő (1984-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TKP2020-IKA-04
Egyéb
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM095471
Első szerző:Szőke Lóránt (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök)
Cím:Hormonkezelések hatása a golyvásüszög fertőzés tüneteinek mérséklésére / Szőke Lóránt, Kovács Gabriella, Biró Györgyi, Rácz Dalma, Radócz László, Takácsné Hájos Mária, Kovács Béla, Tóth Brigitta
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Kutatásunkban a golyvásüszög (Ustilago maydis) fertőzés hatását vizsgáltuk a kukorica (Zea mays cv. Armagnac) növényfiziológiai, morfológiai paramétereire. Mivel a kórokozó ellen jelenleg nincs rezisztens hibrid hazánkban, ezért a vizsgálatok hozzájárulhatnak a növények ellenálló-képességének tanulmányozásához, megfigyeléséhez. A kísérleteket üvegházi körülmények között állítottuk be. A növényeket tőzegben neveltük, a megfelelő vízellátottságot öntözéssel biztosítottuk. A mintavétel a fertőzést követő 7. és 11. napokon történt. A fertőzésre a növények 4-5 leveles állapotában került sor, növényenként 2 ml fertőző anyagot (spóra szuszpenziót) injektáltunk. Ezen felül növényi hormonokkal is kezeltük a növényeket (1 ml/növény) a fertőzéssel egy időpontban, vizsgálva ezek lehetséges szerepét a kórokozó elleni védelemben. A relatív klorofilltartalom, a fotoszintetikus pigmentek (klorofill-a, klorofill-b és karotinoidok) mennyiségének, illetve a lipidperoxidáció mértékének elemzésekor, egyértelműen látszott, hogy a hormon kezelések mérsékelték a kórokozó negatív hatását. A morfológiai vizsgálatoknál is hasonló eredményt kaptunk. Itt kiemelendő, hogy a növények száraztömegének elemzésekor a kórokozó növényi produktivitás-gátló hatása jobban érvényesült 11 nappal a fertőzést követően, a hormonális kezelések esetében. Jelen kutatás hozzájárulhat a golyvásüszög (Ustilago maydis) kórokozó patogenitási (növényt megbetegítő) képességének elemzéséhez, illetve a növényi hormonoknak a természetes növényi védekezésben betöltött, lehetséges szerepének tisztázásához, valamint a gyakorlatban történő alkalmazásuk lehetőségeihez.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
növényi hormonok
morfológiai vizsgálatok
lipidperoxidáció
klorofilltartalom
Ustilago maydis
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 2 (2021), p. 21-42. -
További szerzők:Kovács Gabriella Enikő (1984-) (agrármérnök) Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos) Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök) Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító) Tóth Brigitta (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:2020-4.1.1-TKP2020
FIKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.