Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM087918
Első szerző:
Pepó Pál (agrármérnök)
Cím:
Adalékanyagok hatása az őszi búza-tritikálé lisztből készült kenyerek tulajdonságaira / Pepó Pál, Nagy László, Kovácsné Oskolás Henriett
Dátum:
2010
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
Kutatásaink során eltérő őszi búzafajták lisztjéből készült kenyerek sütőipari tulajdonságait vizsgáltuk. A búzalisztet 30%-ban helyettesítettük tritikáléliszttel, adalék anyagként guart és szejtánt alkalmaztunk. Mértük a kenyerek magasságát, sütési és száraztömegét, elbíráltuk ízét. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az adalékanyagok a kenyérmagasságot és a kenyér száraz tömegét növelték, míg a sütési tömegre nem voltak hatással (98,72-103,23%). A kenyér magasságnál a szejtán hatása kifejezettebb. A száraz kenyértömeg esetében két fajtánál (Mező, Hajdúság) a szejtán, kettőnél (Árkus, Rárós) pedig a guar bizonyult hatásosabbnak. A kenyerek között ízhatásban lényegi eltérést nem tapasztaltunk, az adalékanyagok használata az ízre nem volt kifejezett hatással. Az eredmények is azt mutatják, hogy az alkalmazott adalék anyagok alkalmasak a lisztkeverékből készült kenyér tetszetős megjelenésének fokozására.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Élelmiszertudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
búza-tritikálé liszt
guar
szejtán
kenyérminőség
wheat-triticale flour
seitan
bread quality
Megjelenés:
Növénytermelés. - 59 : 4 (2010), p. 31-40. -
További szerzők:
Nagy László
Kovácsné Oskolás Henriett (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM094315
Első szerző:
Sinka Lúcia (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:
A növénykondicionálás hatása a csemegekukorica egyes beltartalmi paramétereire sóterhelt környezetben / Sinka Lúcia, Takácsné Hájos Mária, Kovács Györgyi, Czellér Krisztina, Tuba Géza, Zsembeli József
Dátum:
2021
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
Kísérletünkben két növénykondicionáló szer és a 600 mg/l sótartalmú öntözővíz hatását vizsgáltuk a csemegekukorica (Dessert R 78 F1) néhány, fogyasztói szempontból meghatározónak tekinthető, beltartalmi paraméterére. Arra kívántunk rámutatni, hogy az abiotikus stresszt szenvedett növények termésminőségét lehet-e növénykondicionáló szerek alkalmazásával javítani. Az Explorer 21 növénykondicionáló a talajba juttatva, gyökérfejlődést elősegítő hatású, a Wuxal Ascofol lombon keresztül hat, fokozva a stressztűrő képességet. A csemegekukorica jelzőnövények termesztőközege homok-, illetve agyagtalajjal feltöltött 3-3 átfolyóvizes liziméter volt. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a Wuxal Ascofol növénykondicionáló szer több beltartalmi tulajdonságra is pozitív hatást gyakorolt. Agyagtalajon igazoltan növelte a magas sótartamú öntözővíz miatt stresszhatást szenvedett növényekben a szárazanyag-tartalmat, és a vízoldható szárazanyag-tartalmat (BRIX). Alkalmazásával homok- és agyagtalajon is statisztikailag bizonyíthatóan kedvezőbb élelmi rost-tartalmat detektáltunk, illetve a maghéj vastagságánál is kedvezőbb értéket kaptunk az Explorer 21-el való kezeléshez és a kontrollhoz viszonyítva. A Wuxal Ascofol növényekre gyakorolt kedvező hatását bizonyítja továbbá az is, hogy használatával kevesebb mennyiségű nátrium halmozódott fel a fogyasztásra kerülő növényi részekben, azaz a csövekben. A különböző textúrájú talajon való termesztés nem okozott lényeges különbségeket az általunk vizsgált paraméterekben. Véleményünk szerint, kutatómunkánkkal olyan, a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket kaptunk, amelyekre nemcsak a termesztéstechnológia, hanem a táplálkozás szempontjából is fontos rávilágítani.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
csemegekukorica
öntözővíz minőség
sótartalom
növénykondicionálás
másodlagos szikesedés
Megjelenés:
Növénytermelés. - 70 : 1 (2021), p. 105-123. -
További szerzők:
Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök)
Kovács Györgyi (1980-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Tuba Géza (1973-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnők)
Zsembeli József (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:
ÚNKP-19-3
Egyéb
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM095471
Első szerző:
Szőke Lóránt (okleveles növényorvos, mezőgazdasági mérnök)
Cím:
Hormonkezelések hatása a golyvásüszög fertőzés tüneteinek mérséklésére / Szőke Lóránt, Kovács Gabriella, Biró Györgyi, Rácz Dalma, Radócz László, Takácsné Hájos Mária, Kovács Béla, Tóth Brigitta
Dátum:
2021
ISSN:
0546-8191
Megjegyzések:
Kutatásunkban a golyvásüszög (Ustilago maydis) fertőzés hatását vizsgáltuk a kukorica (Zea mays cv. Armagnac) növényfiziológiai, morfológiai paramétereire. Mivel a kórokozó ellen jelenleg nincs rezisztens hibrid hazánkban, ezért a vizsgálatok hozzájárulhatnak a növények ellenálló-képességének tanulmányozásához, megfigyeléséhez. A kísérleteket üvegházi körülmények között állítottuk be. A növényeket tőzegben neveltük, a megfelelő vízellátottságot öntözéssel biztosítottuk. A mintavétel a fertőzést követő 7. és 11. napokon történt. A fertőzésre a növények 4-5 leveles állapotában került sor, növényenként 2 ml fertőző anyagot (spóra szuszpenziót) injektáltunk. Ezen felül növényi hormonokkal is kezeltük a növényeket (1 ml/növény) a fertőzéssel egy időpontban, vizsgálva ezek lehetséges szerepét a kórokozó elleni védelemben. A relatív klorofilltartalom, a fotoszintetikus pigmentek (klorofill-a, klorofill-b és karotinoidok) mennyiségének, illetve a lipidperoxidáció mértékének elemzésekor, egyértelműen látszott, hogy a hormon kezelések mérsékelték a kórokozó negatív hatását. A morfológiai vizsgálatoknál is hasonló eredményt kaptunk. Itt kiemelendő, hogy a növények száraztömegének elemzésekor a kórokozó növényi produktivitás-gátló hatása jobban érvényesült 11 nappal a fertőzést követően, a hormonális kezelések esetében. Jelen kutatás hozzájárulhat a golyvásüszög (Ustilago maydis) kórokozó patogenitási (növényt megbetegítő) képességének elemzéséhez, illetve a növényi hormonoknak a természetes növényi védekezésben betöltött, lehetséges szerepének tisztázásához, valamint a gyakorlatban történő alkalmazásuk lehetőségeihez.
Tárgyszavak:
Agrártudományok
Növénytermesztési és kertészeti tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
növényi hormonok
morfológiai vizsgálatok
lipidperoxidáció
klorofilltartalom
Ustilago maydis
Megjelenés:
Növénytermelés. - 70 : 2 (2021), p. 21-42. -
További szerzők:
Kovács Gabriella Enikő (1984-) (agrármérnök)
Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus)
Rácz Dalma (1993-) (okleveles növényorvos)
Radócz László (1965-) (növényvédő agrármérnök)
Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök)
Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító)
Tóth Brigitta (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:
2020-4.1.1-TKP2020
FIKP
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.