CCL

Összesen 38 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM100959
Első szerző:Ábrahám Éva Babett (növénynemesítő agrármérnök)
Cím:A szója fajták fehérje- és olajtartalmának, valamint PO értékének változása eltérő tápanyag- és vízellátás mellett / Ábrahám Éva Babett, Pepó Péter
Dátum:2021
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 70 : 1 (2021), p. 1-22. -
További szerzők:Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:GINOP-2.2.1-15-2016-00021
GINOP
EFOP-3.6.3-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM107475
Első szerző:Csajbók József (agrármérnök)
Cím:Őszi árpa fajták termése, termésstabilitása és minősége a Hajdúsági löszháton / Csajbók József, Kutasy Erika
Dátum:2022
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Három őszi árpa (Hordeum vulgare L.) fajtát vizsgáltunk kisparcellás szántóföldi kísérletben különböző N-ellátottság mellett, 2017-2022 között. A fajták között szignifikáns különbséget igazoltunk az NDVI értékekben, a megvilágítási görbékben, a termésben és fehérjetartalomban. A LAI maximális értékeit nagyobb mértékben az évjárat határozta meg. A vizsgált árpafajták mindegyikében szoros kapcsolatot találtunk az NDVI értékek és a szemfehérje-tartalom között. A KG Puszta mutatta a legjobb termésstabilitást, a környezeti feltételek javulására a KG Apavár reagált legjobban. Fehérjetartalom tekintetében a KH Korsó fajta volt a legstabilabb, nagy fehérjetartalom mellett, míg legkevésbé stabil a KG Puszta volt.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
terméstabilitás
fehérjetartalom
árpa N-ellátása
Megjelenés:Növénytermelés. - 71 : 3-4 (2022), p. 41-54. -
További szerzők:Kutasy Erika (1974-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM091111
Első szerző:Csajbók József (agrármérnök)
Cím:Abiotic stress factors and the water use efficiency of maize in field experiments / József Csajbók, Erika Kutasy, Péter Pepó
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:There is little direct in field information about the effects of the abiotic stress factors such as low soil water content on the photosynthesis system of crops. Some recent publications pay attention on this field of research. The water stress has significant effect on the yield and other agronomic parameters of maize. The aim of our work was to get more data about the relations between the water supply and the assimilation parameters. The photosynthetic gas exchange parameters of maize are remarkably improved by nutrient supply in well watered conditions. The water stress through decreased stomatal conductance has significant negative effect on the assimilation parameters of the crops. The results obtained suggest, that the water use efficiency of the maize is higher in dry conditions. In well water supply state maize uses up to 200 per cent more water for 1 g CO2 assimilation.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
maize
water use efficiency
abiotic stress
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 (2014), p. 19-22. -
További szerzők:Kutasy Erika (1974-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM091112
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:The effect of fertilization and some agrotechnical elements on maize yield / Lajos Fülöp Dóka, András Szabó
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:We studied the relationships between agrotechnical factors (crop rotation, fertilization, irrigation) in 2007, 2008 and 2009. According to our results, fertilization had a significant yield-increasing effect in all crop rotations and all irrigation treatments. In the long-term experiment set up in 1983 ? beside the control treatment ? each plot receives the same fertilizer- (and other agricultural factor) treatment in each year. In the studied years the effect of fertilization was significant in the mono- and biculture systems. The yield increment at the fertilization level of N120P90K90 was 1.561-4.760 kg ha-1 in monoculture, 1.449-3.477 kg ha-1 in biculture and 129-3.633 kg ha-1 in triculture in contrast to the control treatment, depending on the applied crop rotation and fertilization level and the cropyear.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fertilization
crop rotation
irrigation
yield
maize
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 (2014), p. 23-26. -
További szerzők:Szabó András (1978-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM091108
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:A vetésváltás hatása az őszi búza termésére a talaj vízháztartásának függvényében / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:A vizsgálatokat 1983-ban beállított polifaktoriális tartamkísérletben végeztem, bi- (kukorica?búza) és trikultúrás (kukorica?borsó?búza) vetésváltási rendszerekben, két évben (2012 és 2013). Tesztnövény az őszi búza volt. A két vetésváltási rendszer közül a trikultúrás vetésváltásban számítottunk kisebb talajnedvesség térfogatszázalékos értékeket. A bi- és trikultúrás vetésváltási rendszerekben számított vízhiányértékek is a borsó után vetett búza nagyobb vízfelhasználását bizonyítják. A vetés előtti vízhiányértékek pedig az elővetemények talaj vízháztartására gyakorolt eltérő hatását igazolják. A borsó elővetemény után visszamaradt talajnedvesség ? még száraz nyár ellenére is ? szignifikánsan több (a vízhiány 2012-ben 31,8 mm-rel, 2013-ban 42,3 mm-rel nagyobb bikultúrában), mint kukoricatarlóban. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét a vetésváltás nagymértékben befolyásolja. A vízhiányértékek, valamint a terméseredmények alapján megállapítható, hogy a 2013. tenyészév vízellátás szempontjából kedvezőbb volt az őszi búza termésképzési folyamatai szempontjából. A trikultúrában előveteményként szereplő borsó kedvező hatást gyakorol a talaj tápanyagforgalmára.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tartamkísérlet
őszi búza
vetésváltás
talajnedvesség
vízhiány
termés
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 : 3 (2014), p. 5-20. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM091024
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:A talaj vízháztartásának vizsgálata eltérő vetésidejű borsó (Pisum sativum L.) állományban / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:27 éves polifaktoriális tartamkísérletben vizsgáltuk eltérő vetésidejű (optimális időben történő és megkésett idejű vetés) szárazborsó talajának vízforgalmát 2010-ben, egy csapadékos évben. A vizsgálati eredményekből megállapítottuk, hogy a 200 cm-es talajszelvény nedvességtartalmának alakulását a borsó előveteményeként szereplő kukorica vízfelhasználása is nagymértékben meghatározta. A borsó a 0?100 cm-es talajszelvény nedvességtartalmát használja intenzíven, az alsó 100?200 cm-es réteg nem vesz részt az állomány vízellátásában. A két vetésidő közül a megkésett vetésidejű (V2) parcellákban a nedvesség változása dinamikusabb volt az egész tenyészidőszak során mindhárom rétegben, a borsóállomány vízfelhasználása intenzívebb volt. A terméseredmények vizsgálatából megállapítható, hogy az öntözött területeken a talaj vízháztartása nem teremtette meg a borsó statikus vízigényéhez szükséges körülményeket, levegőtlen viszonyok alakultak ki a gyökerezési zónában. A tenyészidőszak folyamán lehulló nagy mennyiségű csapadék hatására a később vetett borsóállomány virágzása is későbbre tolódott, a talajban raktározódó nagyobb mennyiségű víz hatására kedvezőtlenebb körülmények uralkodtak a termékenyüléshez
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
talajnedvesség
vízhiány
öntözés
csapadék
borsó
termés
vetésidő
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 : 4 (2014), p. 45-59. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM032428
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:Szélsőséges évjáratok vízháztartásának vizsgálata kukoricaállományban / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2011
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 60 : 2 (2011), p. 31-44. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM023951
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:Role of soil water regime in resilience of maize production / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2010
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 59 (2010), p. 275-278. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM023998
Első szerző:Dóka Lajos Fülöp (agrármérnök)
Cím:A kukorica öntözésének és állománysűrűségének hatása a vízháztartásra és a termésre / Dóka Lajos Fülöp
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Növénytermelés. - 57 (2008), p. 267-273. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM093141
Első szerző:Fekete Ágnes (agrármérnök)
Cím:Összefüggés vizsgálatok az őszi búza (Triticum aestivum L.) növényfiziológiai paraméterei és termésmennyisége között / Fekete Ágnes, Szabó Éva, Pepó Péter
Dátum:2020
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:Tartamkísérletben mészlepedékes csernozjom talajon 4 őszi búza genotípust (GK Öthahlom, Mv Ispán, Ingenio, Hyland) vizsgáltunk növekvő adagú műtrágya kezelésekben, el térő elővetemények (csemegekukorica, napraforgó, szemes kukorica) után 2018. és 2019. években. Megállapítottuk, hogy az évjárat, a trágyázás és az elővetemények jelentősen befolyásolták a búza terméseredményét. A genotípusok termésmaximuma 2018. évben csemegekukorica után 9,3 t/ha, napraforgó után 8,7 t/ha, szemes kukorica után 8,8 t/ha volt, míg 2019-ben 6,3 t/ha, 6,9 t/ha és 6,4 t/ha termésmaximumokat értünk el. Az elővetemény hatása a műtrágya nélküli kontroll kezelésben jelentkezett szignifikáns mértékben, míg optimális műtrágyázással (Nopt+PK=150 kg/ha+PK) jelentősen csökkenteni lehetett a kedvezőtlen elővetemény-hatást, de a negatív hatásokat eliminálni nem lehetett. A búza termésmennyiségét az állományok fotoszintetikus kapacitása (LAI, SPAD értékek és azok dinamikája) szignifikánsan meghatározta. A kedvezőbb időjárású 2018. évben a LAImax értékek 4,0?8,5 m2m-2, a SPADmax értékek pedig 40,3?62,2 között változtak tápanyagellátástól, genotípustól és előveteménytől függően. A kedvezőtlenebb időjárású 2019. évben a LAImax értékek 1,8?3,9 m2m-2, a SPADmax 28,3?58,8 intervallumban változtak. Szoros, szignifikáns összefüggést mutattunk ki Pearson-féle korrelációs analízissel a búza termése és a LAI értékek (0,585xx?0,797xx), valamint a termés és a SPAD értékek (0,470xx?0,585xx) között. A búza termésmennyiségét a fajta 37%-ban, a tápanyagellátás 25%-ban, az elővetemény ugyancsak 25%-ban határozta meg adott ökológiai és agrotechnikai rendszerben.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 69 : 3 (2020), p. 27-51. -
További szerzők:Szabó Éva (1985-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM036078
Első szerző:Karancsi Lajos Gábor (agrármérnök)
Cím:Study of the effect of fertilization of maize (Zea mays L.) in crop years with different water-supply / Karancsi Lajos Gábor, Pepó Péter
Dátum:2012
Megjegyzések:We examined nutrient reaction of maize hybrid SY Flovita on chernozem soil in 2010, 2011 in a long-term experiment. We studied the crop yield on six different nutrient levels (control, N30+PK, N60+PK, N90+PK, N120+PK, N150+PK). We determined that in 2010 the average yield values were between 9053 kg ha-1?11642 kg ha-1, while in 2011 they were between 10746 kg ha-1?15296 kg ha-1. In 2010, which was a year with beneficial water supply and less heat units we experienced maximum yield on N90+PK nutrient level, while in 2011, a year with average water supply and more heat units, on the N120+PK nutrient level. The study of extra yield per 1kg NPK fertilizer showed that largest yield increases were realized on N30+PK nutrient level the control treatment in both years (21.3 kg in 2010 and 45.4 kg in 2011). The yield increases decreased with the increase of nutrient levels (on N60+PK nutrient level, 7.4kg in 2010, 4.8 kg in 2011). From the examination of the hybrid's water utilization it can be concluded that in the different fertilizer treatments the water utilization in 2010 was worse than in 2011. The smallest crop yields per 1mm rainfall were experienced in the control treatment (15.3 kg mm-1 in 2010, 34.2 kg mm-1 in 2011), while the maximum yield (19.7 kg mm-1) was obtained on N90+PK level in 2010 and on N120+PK level in 2011 (48.7 kg mm-1). In both years water utilization of maize was better in Nopt.+PK treatment compared to the control treatment.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
yield
maize
crop year
fertilization
Megjelenés:Növénytermelés. - 61 : Suppl. (2012), p. 89-92. -
További szerzők:Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM091113
Első szerző:Kutasy Erika (agrármérnök)
Cím:Photosynthesis of maize (Zea mays L.) correlatintg to nutrient and water supply / Erika Kutasy, József Csajbók, Péter Pepó
Dátum:2014
ISSN:0546-8191
Megjegyzések:The photosynthesis of maize is influenced by different ecological and agrotechnical factors. Researchers studied the influencing factors of the photosynthesis system of the crops from different aspects. The nitrogen and water supply have great effect on the photosynthetic gas exchange. The effect of nitrogen nutrition on photosynthetic characteristics is not identical under varying water status. The good water supply results the improving of the photosynthetic gas exchange parameters of maize at different nutrient supply, but as the incidence of droughty years is increasing, it is essential to examine the production of plants under water deficit. In a long-term experiment the photosynthesis of maize were studied under different nutrient and water supply in distinct crop rotation systems
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 63 (2014), p. 51-54. -
További szerzők:Csajbók József (1964-) (agrármérnök) Pepó Péter (1955-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.