CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110071
Első szerző:Buzás Ferenc Ede (agrárökonómus)
Cím:Javaslatok a termőföld értékelés irányelveinek és jogszabályi alapjainak aktualizálásához = Recommendations for actualization of land valuation legal frameworks and directives / Buzás F., Cehla B., Kiss S., Mező I., Tóth Cs.
Dátum:2020
ISSN:2559-9941
Megjegyzések:A hazai termőföld értéke becsült piaci értéken nagyságrendileg néhány ezermilliárd forintra tehető, azonban valós természeti és közgazdasági értékének megállapítása összetett módszertani eljárást igényel. A termőföld értékelésére vonatkozó jelenleg érvényben levő hivatalos, jogszabályban rögzített módszertani irányelv (54/1997 FM rendelet) a hitelfedezeti értékelés céljából került megalkotásra illetve meghirdetésre az akkori jelzálog-intézményi követelményeknek megfelelően. Az azóta eltelt időszakban a társadalmi-gazdasági téren végbement változások szükségszerűvé tették a rendeletben foglalt módszertani alapok újragondolását, pontosítását helyenkénti módosítását. A szerzők az elmúlt két évtized tapasztalatainak felhasználásával a nemzetközi irányelvek és hazai jogszabályi alapok figyelembevételével javaslatokat dolgoztak ki a termőföld-értékelés aktualizálására vonatkozóan a jogalkotók és a vagyonértékelői szakma számára egyaránt.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
földértékelés
földár
jogszabály
értékelési alapelvek
Megjelenés:Régiókutatás szemle. - 5 : 1(2020), p. 104-116. -
További szerzők:Cehla Béla (1984-) (gazdasági agrármérnök) Kiss Sándor Mező István Tóth Csaba (1978-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM114170
Első szerző:Erdős Adél Dorottya (közgazdász)
Cím:A magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások üzemmérete és koncentrációja = Farm size and concentration of Hungarian, Slovakian and Polish arable crop partnerships / Erdős A. D., Szőllősi L.
Dátum:2023
ISSN:2559-9941
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Régiókutatás szemle. - 7 : 2 (2022), p. 41-50. -
További szerzők:Szőllősi László (1979-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:ÚNKP-21-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM091647
Első szerző:Kovács Tünde Zita (közgazdász)
Cím:A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában / Kovács Tünde Zita, Nábrádi András
Dátum:2020
ISSN:2559-9941
Megjegyzések:A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Régiókutatás Szemle. - 5 : 1 (2020), p. 84-99. -
További szerzők:Nábrádi András (1956-) (közgazdász, agrárökonómus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM108535
Első szerző:Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében = Honey consumption and purchasing habits in Hajdú-Bihar county / Vida V., Feketéné Ferenczi A.
Dátum:2022
ISSN:2559-9941
Megjegyzések:A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
méz
mézfogyasztás
vásárlási szokások
honey consumption
honey
purchasing habits
Megjelenés:Régiókutatás szemle. - 7 : 1 (2022), p. 88-101. -
További szerzők:Feketéné Ferenczi Aliz (1982-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM096943
Első szerző:Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében / Vida Viktória, Szűcs István
Dátum:2020
ISSN:2559-9941
Megjegyzések:Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Régiókutatás szemle. - 5 : 1 (2020), p. 27-40. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM092602
Első szerző:Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot) / Vida Viktória, Popovics Péter
Dátum:2021
ISSN:2559-9941
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
COVID-19
a munka hatása
egészség
hangulat
kapcsolatok
szokások
home office
Megjelenés:Régiókutatás szemle. - 6 : 1 (2021), p. 25-36. -
További szerzők:Popovics Péter András (1978-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.