Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM113452
Első szerző:
Feketéné Ferenczi Aliz
Cím:
Egy hazai méhészet gazdasági és ökológiai fenntarthatóságának vizsgálata / Feketéné Ferenczi Aliz, Szűcs István, Bauerné Gáthy Andrea
Dátum:
2023
ISSN:
0230-1814
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
beszámoló
folyóiratcikk
Megjelenés:
Állattenyésztés és takarmányozás. - 72 : 2 (2023), p. 138-162. -
További szerzők:
Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Bauerné Gáthy Andrea (1980-) (gazdálkodás- és szervezéstudományi PhD)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM079605
Első szerző:
Szőllősi László (gazdasági agrármérnök)
Cím:
A tojótyúkok vedletésének legfontosabb gazdasági összefüggései / Szőllősi László
Dátum:
2017
ISSN:
0230-1814
Megjegyzések:
Intenzív étkezési tojás termelésben gyakori, hogy a tojóállományt a termelési időszak végén kivágják, s újat állítanak be. Ugyanakkor a tyúkok biológiai sajátosságaiból adódóan mesterséges vedletés alkalmazásával a termelési időszak meghosszabbítható. Emellett javítható a tojástermelési intenzitás, a tojáshéj minősége és a tojásfehérje magassága. Azonban a termelési szint valamivel alacsonyabb, mint a legjobb vedlés előtti értékek. A tanulmány célkitűzése a vedletés legfontosabb gazdasági összefüggéseinek bemutatása, valamint termelési paraméterekre és pénzügyi eredményre gyakorolt hatásainak számszerűsítése. A kérdés vizsgálatához determinisztikus modellkalkulációt készítettem, amely leírja a vedletés nélküli és a vedletéses technológiát. Az állomány vedletésére vonatkozó gazdasági döntést befolyásoló legfontosabb tényezők: a jérce ára, a tojás ára és a vedletés utáni termelési színvonal alakulása. Minél gyengébb termelési paraméterek jellemzik a termelést a vedletést követően, annál magasabb jérceár mellett éri csak meg az állományt vedletni. Alacsonyabb tojásárak mellett már alacsonyabb jérceárak esetén is kedvezőbb a vedletéses technológia alkalmazása. Sőt az alacsonyabb tojásárak esetén akár nagyobb mértékű termelésbeli visszaesés is elfogadható, ha az állomány újrahasznosításáról van szó. A befolyásoló tényezők igen komplex - sok esetben nemcsak közgazdasági - összefüggései miatt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az állomány vedletéssel történő újrahasznosítása gazdaságilag megéri-e. A döntés meghozatalához pontos piaci és termelési információk szükségesek.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Közgazdaságtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:
Állattenyésztés és takarmányozás. - 66 : 2 (2017), p. 106-119. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM058954
Első szerző:
Szőllősi László (gazdasági agrármérnök)
Cím:
A vágócsirke hizlalás jövedelmezőségét meghatározó tényezők ökonómiai értéke / Szőllősi László, Szűcs István
Dátum:
2015
ISSN:
0230-1814
Megjegyzések:
A tanulmány célja a magyarországi brojlerhizlalás jövedelmezőségét befolyásoló legfontosabbtényezők ökonómiai értékeinek meghatározása. A tevékenység naturális adatokon alapuló ökonómiaiteljesítményének vizsgálatára determinisztikus modellt alkalmaztunk. A modell input paramétereikét csoportra oszthatók: technológiai és gazdasági. A technológiai paraméterek magukba foglaljáka termelés naturális hatékonysági mutatóit, míg a gazdasági paraméterek közé a termelés input ésoutput árai, valamint fajlagos költségtételei tartoznak, jelen esetben a 2012. évi átlagárakat, értékeketjelentik. Az eredmények alapján a vágócsirke értékesítési árának 1,00; a takarmány beszerzési árának-1,88; a naposcsibe árának -0,42; az átlagos napi súlygyarapodásnak 4,13; a fajlagostakarmányfelhasználásnak -9,41; illetve az elhullás mértékének -1,73 Ft/kg ökonómiai értéke van.Ezek az értékek megmutatják, hogy az adott tényező peremfeltételektől számított egy egységgeltörténő emelkedése (ceteris paribus) milyen irányban és mértékben változtatja a jövedelmet. Vizsgáltuktovábbá hogy, miként befolyásolják a különböző termelési szintek és input-output árak azegyes tényezők ökonómiai értékeit.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vágócsirke
ökonómiai érték
Megjelenés:
Állattenyésztés és takarmányozás. - 64 : 1 (2015), p. 32-45. -
További szerzők:
Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.