CCL

Összesen 19 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM027059
Első szerző:Bársony Péter (agrármérnök)
Cím:Az ezüstkárász fertőzöttség gazdasági hatásai a tógazdasági haltermelésben / Bársony Péter, Szűcs István
Dátum:2006
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gazdálkodás. - 50 : 5 (2006), p. 38-47. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM052866
Első szerző:Biró Szabolcs (agrár)
Cím:A Nemzeti Vidékstratégia a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözés tükrében / Biró Szabolcs, Kapronczai István, Székely Erika, Szűcs István
Dátum:2011
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gazdálkodás. - 55 : 3 (2011), p. 245-250. -
További szerzők:Kapronczai István Székely Erika (1987-) (agrár) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM118269
Első szerző:Erdős Adél Dorottya (közgazdász)
Cím:A Magyarországon szántóföldi növénytermesztést végző egyéni és társas agrárvállalkozások üzemméretének, koncentrációjának és hatékonyságának megítélése / Erdős Adél Dorottya, Szőllősi László
Dátum:2023
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:A tanulmány célkitűzése azon magyarországi egyéni és társas vállalkozások üzemméretének, koncentrációjának, illetve hatékonyságának vizsgálata és összehasonlítása, amelyek standard termelési értékük legalább kétharmada szántóföldi növénytermesztésből származott 2018-2020 között. A kutatómunka jelentőségét az adja, hogy ilyen vizsgálati eredmények erre az időszakra vonatkozóan nem ismertek. Elemzésünkhöz különböző szekunder adatbázisokat használtunk fel. Az eredmények azt mutatják, hogy amíg az egyéni gazdaságok esetében a kis (<=50 hektár) és közepes (>50-150 hektár) vállalkozások hasonló arányt képeztek (36 és 35 százalék), addig a társas vállalkozásoknál a kis (<=250 hektár) üzemek önmagában 42 százalékot tettek ki. A Lorenz-görbe és a Gini-index alkalmazásával megállapítható, hogy mind a két üzemforma tekintetében összességében közepes mértékű a koncentráció. Ezenkívül különböző hatékonysági mutatókat képeztünk: egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték, egységnyi éves munkaerőegységre jutó nettó hozzáadott érték, 100 forint befektetett eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték. Mind az egyéni, mind a társas gazdaságok tekintetében emelkedett az egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték, melynek hátterében többek között a kultúrnövények terményeinek emelkedő termelői árai állnak, amellett, hogy a termények előállítása során felmerült költségek alacsonyabb mértékben nőttek. Az eredmények alapján az is megállapítható, hogy az átlagos aranykorona-érték, valamint a termésátlagok szignifikánsan hatnak a vizsgált gazdaságok hatékonyságára (egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték), illetve az egyes ökonómiai hatékonysági mutatók között (egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték és 100 forint befektetett eszközértékre jutó nettó hozzáadott érték) statisztikailag igazolható az összefüggés. Ugyanakkor az élőmunkatermelékenység egyik vizsgált ökonómiai és naturális hatékonysági mutatóval sem mutat szignifikáns kapcsolatot. Ennek hátterében a szántóföldi növénytermesztésre jellemző gépesítettség állhat (rendkívül alacsony élőmunkaigény más mezőgazdasági ágazatokhoz képest).
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egyéni és társas gazdaságok
Tesztüzemi Információs Rendszer
kultúrnövények
koncentráció
korrelációelemzés
Megjelenés:Gazdálkodás. - 67 : 5 (2023), p. 410-424. -
További szerzők:Szőllősi László (1979-) (gazdasági agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM079546
Első szerző:Fedor Bence (közgazdász)
Cím:Egyes öntözőberendezések használatának költség/haszon elemzése a csemegekukorica-termesztésben / Fedor Bence, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
öntözés
csemegekukorica
ökonómia
hatékonyság
Megjelenés:Gazdálkodás. - 61 : 5 (2017), p. 398-409. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM055586
Első szerző:Fehér István
Cím:Változások az európai gabonatermelésben 2000 és 2010 között / Fehér István, Kiss István
Dátum:2013
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Gazdálkodás. - 57 : 4 (2013), p. 333-343. -
További szerzők:Kiss István (1986-) (agrár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM096928
Első szerző:Feketéné Ferenczi Aliz
Cím:Családi gazdasági keretek között működő méhészeti vállalkozás üzemtani vizsgálata / Feketéné Ferenczi Aliz, Szűcs István, Vida Viktória
Dátum:2021
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:Napjainkban az egészséges életmódra való törekvés kiemelt szerepet játszik a háztartások mindennapjaiban, mely elviekben a mézfogyasztással is szoros kapcsolatban van, de ennek ellenére a hazai fogyasztás még mindig alacsonynak mondható. Fontos megemlíteni, hogy habár a hazai állattenyésztésen belül a méhészet relatíve kisméretű ágazatnak tekinthető, a biodiverzitás fenntartásában és a vidéki foglalkoztatásban kiemelkedő jelentőséggel bír. Éppen ezért stratégiai kérdés, hogy a méhészeti tevékenységet folytatók továbbra is gyarapítsák állományukat. A tanulmány elsődleges célja annak megállapítása, hogy hazai vidéki körülmények között, családi gazdálkodás formájában végzett méhészeti tevékenység esetén minimálisan mekkora az az üzemméret, amely stabilan biztosítja egy vidéken élő átlagos középosztálybeli család megélhetését. Az elemzés során azt vizsgáltuk, hogy egy kistermelői formában, jelenleg 150 méhcsaládot meg nem haladó méretben működő méhészeti tevékenység képezheti-e egy kétgyermekes vidéki család megélhetésének alapját egy átlagos háztartás kiadásainak figyelembevételével, valamint mennyiben tud a méztermelés mint megélhetési forma hozzájárulni a vidék népességmegtartó képességéhez. Az elemzés alapját primer adatgyűjtés képezte, melynek tárgya egy hazai vidéki családi méhészet 2015 és 2020 közötti adatai. Ez az időszak a méztermelés hozamának és bevételének tekintetében egyaránt magában foglal kiemelkedő, átlagos és kevésbé jó éveket. Az elvégzett számítások alapján megállapítást nyert, hogy a leírt méhészet adottságait tekintve, a 2015 és 2020 közötti időszakot alapul véve ahhoz, hogy a családi kiadásokat fedezhesse a tevékenységből származó jövedelem, mintegy 181 méhcsaláddal való gazdálkodás (családi bevétel = 8335 ezer Ft/év) szükséges, elfogadható mértékű megtakarítás (fejlesztési alap) realizálása mellett támogatások felhasználása nélkül. Ekkora állomány esetében a családi gazdálkodásban komolyan mérlegelendő szempont a lehető legnagyobb fokú technológiai fejlesztés megvalósítása, a gépesítettség fokozása. Az elemzés rávilágított arra, hogy ilyen üzemméret mellett, kellő szaktudással reális perspektíva lehet a méhészkedés mint családi megélhetési forma. Alapvető fontosságú a gazdálkodás során ún. fejlesztési alap képzésére is törekedni, a méhészek számára elérhető támogatásokat igényelni és a pályázati lehetőségeket folyamatosan kihasználni.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 65 : 3 (2021), p. 237-255. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Vida Viktória (1983-) (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM079548
Első szerző:Hubert Klára (közgazdász)
Cím:A hazai háztartási élelmiszer-hulladékba kerülő kenyér egyes gazdasági, társadalmi és ökológiai hatásai / Hubert Klára, Szűcs István
Dátum:2017
ISSN:0046-5518 0046-5518
Megjegyzések:A mai felgyorsult világban, ahol a FAO szerint mintegy 792 millió ember éhezik és ahol a források végesek, kulcsfontosságú, hogy megfelelő figyelmet kapjon az élelmiszer-veszteség, illetve élelmiszer-pazarlás megelőzésének és csökkentésének témája. Globálisan és hazai szinten is jelentkező probléma a már előállított és a végső fogyasztóhoz eljuttatott élelmiszerek pazarlása, mely nemzetgazdasági szinten jelentős veszteséget eredményez. Míg világviszonylatban mintegy 1,3 milliárd tonna nagyságrendű élelmiszer-hulladékot említ a FAO 2011-es tanulmánya, addig hazánkban 1,8 millió tonnára becsülik az élelmiszerszemét éves mennyiségét, amely magában foglalja a termeléstől a fogyasztásig minden szegmens hulladékát. A Magyar Élelmiszerbank által 2015-ben közölt lakossági, azaz háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége mintegy 400 000 tonna. A KSH 2012. évre vonatkozó adatai szerint évente átlagosan 304 760 tonna kenyér kerül a bevásárlókosarakba, melyből a fogyasztók által három legnagyobb mennyiségben vásárolt kenyérféle 10%-os pazarlásával közel 6,5 milliárd Ft-nak megfelelő pénzügyi veszteség keletkezik. Az MNB 2016-os középárfolyamával számolva ez az érték 20,6 millió eurónak felel meg. A kenyérfélék "szemétbe kerülésével" egyidejűleg elpazarolt pénzből ? kenyérfélétől függően (fehér kenyér, félbarna kenyér, házi jellegű kenyér) ? 490 560?648 430 gyermek kenyérből származó szükséglete lenne fedezhető, amennyiben minden egyes évben igénybe vennék az általános iskolában, valamint a gimnáziumban nyújtott közétkeztetési szolgáltatást. A kommunális hulladékba került kenyérfélékkel elpazarolt kilokalória-mennyiséggel mintegy 685 700 ember éves - kenyérből származó - energiaszükséglete lenne fedezhető. Amennyiben a megvásárolt kenyérfélék 10%-a "szemétben végzi", azzal mindösszesen 35,6 millió m3 felesleges vízlekötés terheli a környezetet. Az évente kidobott mintegy 27 500 tonna kenyérmennyiséggel mintegy 27 500 tonna üvegházhatású gáz (CO2) kerül a légkörbe.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
élelmiszer-pazarlás
háztartás
kenyérfélék
földterület
éhezők
Megjelenés:Gazdálkodás. - 61 : 1 (2017), p. 54-72. -
További szerzők:Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM098545
Első szerző:Izsó József
Cím:A magyar tejvertikum ártranszmissziójának vizsgálata 2004 és 2018 között / Izsó József, Kovács Krisztián
Dátum:2020
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 64 : 4 (2020), p. 274-288. -
További szerzők:Kovács Krisztián (1981-) (okleveles gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM113966
Első szerző:Kálmán Ákos (közgazdász)
Cím:A pulykahízlalás jövedelemtermelő képességének alakulása jó színvonalon gazdálkodó magyarországi üzemekben / Kálmán Ákos, Erdős Adél Dorottya, Kertész-Molnár Szilvia, Szűcs István, Szőllősi László
Dátum:2023
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:A vágópulyka-előállításnak napjainkban számos kihívással kell szembenéznie, amely a világgazdasági folyamatokból, valamint az állattartás nehézségeiből és biológiai sajátosságaiból fakad. bár a pulykahús kedvező beltartalma és magas ásványianyag-tartalma miatt kedvelt fehérjeforrás, kereslete az elmúlt években - főként a HoreCa (hotelek, éttermek, kávézók) szektor kiesése miatt -, globális szinten mérséklődött. Jelen tanulmányban a magyarországi pulykahús-előállító szakágazat üzemtani vizsgálatát tűztük ki célul. a kutatás során egy hazai, jó színvonalon gazdálkodó vágópulyka előállításával foglalkozó "virtuális üzemet" modelleztünk, amelyhez determinisztikus elven működő szimulációs modellt alkalmaztunk. a "virtuális üzem" lényegében az országban működő gazdaságok felső negyedébe tartozókat tükrözi, nem pedig az országos átlagot. a modellkalkuláció időhorizontja 2022. év elejére vonatkozik, így az eredmények is az akkori input és output árak mellett értelmezhetők. a rögzített feltételek mellett egy kilogramm élőpulyka előállításának költsége 575 forint volt a vizsgált időszakban. a termelési költségek közel 90%-át az anyagjellegű költségek jelentették, melyet a takarmány költsége határoz meg. a vágópulykaelőállítás termelési értéke egy kilogramm élősúlyra vetítve 479 forint volt, az ágazat számára elérhető horizontális támogatásokkal együtt. a modell alapján, a vizsgált gazdasági környezetben még jó színvonalú gazdálkodási körülmények között is veszteséges a vágópulyka előállítása. Jövedelmező tevékenységre magasabb élőállat felvásárlási árak vagy alacsonyabb költségek (pl. a takarmányárak visszarendeződése) esetében számíthatnak a termelők.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
pulykaágazat
hatékonyság
költség-jövedelem
modellkalkuláció
magyar esettanulmány
Megjelenés:Gazdálkodás. - 67 : 2 (2023), p. 101-122. -
További szerzők:Erdős Adél Dorottya (1994-) (közgazdász) Molnár Szilvia (1989-) (közgazdász) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Szőllősi László (1979-) (gazdasági agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM055587
Első szerző:Kiss István (agrár)
Cím:Főbb hazai növénytermesztési ágazatok gazdasági értékelése a 2011-es termelési év adatai alapján / Kiss István
Dátum:2012
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
búza
kukorica
repce
napraforgó
árpa
Megjelenés:Gazdálkodás. - 56 : 3 (2012), p. 258-267. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM110317
Első szerző:Krivdáné Dorogi Dóra (okleveles gazdasági agrármérnök)
Cím:A paradicsom és az uborka versenyhelyzetének értékelése az Európai Unióban = Evaluation of the competitive situation of tomato and cucumber in the European Union / Krivdáné Dorogi Dóra Anikó
Dátum:2022
ISSN:0046-5518
Megjegyzések:A versenyképességgel szorosan összefügg a nemzetközi kereskedelem és a hozzá kapcsolódó kereskedelemelmélet. Az alábbi tanulmány fókuszában Magyarország versenyképessége áll, amely a kertészeti termékek közül a két legmeghatározóbb, a paradicsom és az uborka aspektusában veszi górcső alá a komparatív előny alakulását. Éppen ezért fő célkitűzés annak vizsgálata, hogy Magyarország rendelkezik-e komparatív előnnyel az EU28 országaival szemben a frisspiaci paradicsom és uborka esetében. A vizsgálat adatait a Faostat1 adatbázisa biztosította. A vizsgálat a 2004-2019 közötti időszakra koncentrál, ezeket 5 éves (átlag) ciklusokra bontja. A választott módszer a komparatív előny mérésére leginkább elismert és elterjedt RCA-indexcsoport volt. Bár Magyarország európai viszonylatban nem meghatározó zöldségtermelő ország, mégis jelentősége számottevő, a mezőgazdaság termelési értékének 10-13%-át képviseli a zöldség-gyümölcs ágazat. Az eredmények vonatkozásában megállapítható, hogy Magyarország sem a paradicsom, sem pedig az uborka esetén nem rendelkezik komparatív előnnyel. A paradicsomágazat értékeinél az RCA-mutató a 0 és 1 közötti tartományba esik, tehát komparatív előnyünk nincs. Stabil versenyelőnnyel Spanyolország és Hollandia rendelkezik, ezen országok minden vizsgált időszakban gyenge komparatív előnyt mutatnak, hiszen a mutató érteke meghaladja az 1-et, de nem éri el a 2-t. Az uborkaágazat esetében az eredmények szintén elmaradnak az elvárt értéktől. Az RCA-mutató a 0 és 1 közötti tartományba esik, értéke a 2004-2019-es időszakban 0,28, tehát egyértelműen megállapítható, hogy komparatív előnye hazánknak ebben az ágazatban sincs. Két ország esetében állapítható meg versenyelőny: Spanyolország és Hollandia indexei folyamatosan 1 feletti értéket mutatnak, így ezek az országok gyenge komparatív előnyt tudhatnak magukénak az EU28 viszonylatában.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kertészet
zöldség
RCA
versenyképesség
kereskedelem
Megjelenés:Gazdálkodás. - 66 : 2 (2022), p. 129-141. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM098631
Első szerző:Krivdáné Dorogi Dóra (okleveles gazdasági agrármérnök)
Cím:A hajtatott paradicsomtermesztés hatékonysága különböző műszaki-technológiai színvonalú termesztőberendezésekben / Krivdáné Dorogi Dóra
Dátum:2019
ISSN:0046-5518
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Gazdálkodás. - 63. : 5 (2019), p. 394-408. -
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.