Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM108535
Első szerző:
Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:
Mézfogyasztási és vásárlási szokások alakulása Hajdú-Bihar megyében = Honey consumption and purchasing habits in Hajdú-Bihar county / Vida V., Feketéné Ferenczi A.
Dátum:
2022
ISSN:
2559-9941
Megjegyzések:
A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
méz
mézfogyasztás
vásárlási szokások
honey consumption
honey
purchasing habits
Megjelenés:
Régiókutatás szemle. - 7 : 1 (2022), p. 88-101. -
További szerzők:
Feketéné Ferenczi Aliz (1982-)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM096943
Első szerző:
Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:
Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében / Vida Viktória, Szűcs István
Dátum:
2020
ISSN:
2559-9941
Megjegyzések:
Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Regionális tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:
Régiókutatás szemle. - 5 : 1 (2020), p. 27-40. -
További szerzők:
Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM092602
Első szerző:
Vida Viktória (közgazdász, gazdasági agrármérnök)
Cím:
A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot) / Vida Viktória, Popovics Péter
Dátum:
2021
ISSN:
2559-9941
Tárgyszavak:
Társadalomtudományok
Gazdálkodás- és szervezéstudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
COVID-19
a munka hatása
egészség
hangulat
kapcsolatok
szokások
home office
Megjelenés:
Régiókutatás szemle. - 6 : 1 (2021), p. 25-36. -
További szerzők:
Popovics Péter András (1978-) (agrárközgazdász)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.