Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM055107
Első szerző:	Herczeg Adrienn (közgazdász)
Cím:	A tőkeáttétel és nyereségesség kapcsolatának vizsgálata a társas mezőgazdasági vállalkozások körében / Herczeg Adrienn
Dátum:	2009
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	A vállalkozások tőkeszerkezetének elemzése kulcsfontosságúközgazdasági kérdés, annak alakulása a vállalati élet számosterületén érezteti hatását. Befolyást gyakorol többek között avállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére. Jelentanulmány célja a tőkeszerkezet és jövedelmezőség kapcsolatának: osztópont-elemzése kapcsán annak feltárása, a társasmezőgazdasági vállalkozások tekintetében meghatározható-e egy olyan tőkeáttételi, valamint kötelezettségarány, mely mellett egyértelműen kijelenthető, hogy> ahhoz nyereséges vagy veszteséges működés kapcsolódik. A vizsgálat révén tevékenység és méretspecifikus eredmények is születtek. Eredményeim révén statisztikailag igazoltan meghatároztam, adott feltételek mellett hol: alakul ki a nyereséges és veszteséges vállalkozások közötti osztópont.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Gazdálkodás- és szervezéstudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban társas vállalkozások tőkeszerkezet jövedelem
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 33 (2009), p. 35-39. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM072719
Első szerző:	Kulcsár Edina (közgazdász)
Cím:	Mezőgazdasági vállalkozások gazdasági kockázatának elemzési lehetőségei / Kulcsár Edina
Dátum:	2013
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	A vállalat teljes működését, jövedelmezőségét és növekedési képességét meghatározóan befolyásolja a gazdasági környezetben rejlő kockázat, valamint bizonytalanság. A kockázat és a bizonytalanság közötti legfőbb különbség a mérhetőségben rejlik, a kockázat mérhető jelenségnek tekinthető, míg a bizonytalanság nem. A mezőgazdasági vállalatokra jellemző kockázati típusok egyrészt a gazdasági kockázat, valamint a mezőgazdasági ágazatból származó specifikus kockázat. A gazdasági kockázatok kategóriába tartozik a pénzügyi kockázat, melynek alaptípusai a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, illetve a működési kockázat. Jelentős befolyással van a vállalat működésére a makrogazdasági kockázat is,melynek figyelembevételének szükségessége jelentősen megnövekedett az utóbbi időben. A tanulmányban, a vállalat teljes kockázatának számszerűsítését a pénzügyi illetve működési áttételi mutatók segítségével szemléltettem. A vállalati növekedés jellemzésére két mutatót használtam, a belső növekedési rátát, illetve a fenntartható növekedési rátát. A kutatás célja a mezőgazdasági vállalatok növekedésének és kockázatainak feltárása, illetve a vállalatok csoportosítása különböző jellemzők szerint. A vizsgálatokat a klaszteranalízis felhasználásával végeztem el. A kapott eredményekből megállapítható, hogy a mezőgazdasági vállalatok többnyire belső forrásokból növekednek, a pénzügyi kockázatuk is alacsonyabb, és inkább a működési kockázat, ami jellemző rájuk.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban kockázat bizonytalanság jövedelmezőség vállalati növekedés tőkeáttétel
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 52 (2013), p. 107-116. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM072714
Első szerző:	Kulcsár Edina (közgazdász)
Cím:	A kockázat kezelése reálopciókkal a vállalatértékelésben / Kulcsár Edina
Dátum:	2014
ISSN:	1587-1282
Megjegyzések:	A vállalatértékelés azért is nagyon fontos, mert információt nyújt az adott vállalat jelenlegi állásáról, és ez által lehetőséget biztosít a vállalatnövekedési lehetőség kiválasztásában. Mivel a jövőbeli stratégiai döntésekre jellemző az ismeret-, az információ-, a tudás- hiány, elmondható, hogy a vállalatnövekedési intézkedések szorosan összefüggnek a bizonytalansággal és kockázattal. Ugyanakkor az vállalatértékelési folyamathoz is kapcsolódik a bizonytalanság és kockázat, amely egyrészt eredhet maga az értékelt eszközből,de a felhasznált módszer is okozhatja azt. A kockázatkezelésnek három megközelítését említik a szakirodalomban: a tőke-költségvetés módszerét, portfolióelemzésre alapuló módszert, illetve a reálopciós kockázatkezelési módszer. Ezek közül a reálopciós módszer az, amelyik a legforradalmibb megközelítést adja a kockázatkezelésnek. A módszer előnyei közzé tartozik az, hogy a stratégiai döntés megalapozásában, és a kockázatkezelésben beépíti a visszafordíthatóság, késleltetés, halasztás, és elvetés lehetőségét, amelyeket az előző két módszer nem tud számon tartani. Az előző két módszerhez képest, a vállalat teljes kockázatát figyelembe veszi, tehát mind a vállalat specifikus kockázatot, mind a szisztematikus kockázatot. Jelen tanulmányban alkalmazásra került, a reálopciós módszerek közül az egyik legismertebb, mégpedig a Black-Scholes féle binomiális modell, melynek segítségével az opciós érték került meghatározásra. Az opciós érték meghatározása egy elméleti vállalat adatai alapján végeztem el, melyet majd egydimenziós Monte Carlo szimuláció segítségével működtettem. A Black-Scholes modell egyik alapfeltevése, hogy az opciós értékre több tényező van hatással. Az opciós érték érzékenysége az azt befolyásoló tényezőkre, az úgynevezett "görögök" segítségével végeztem el, melyeket a görög abc betűiről neveztek el. Jelen vizsgálatban az opció értékének érzékenységi tesztelését a Delta (?), Gamma (?), Lambda (?) és a Vega (?) mutatók segítségével végeztem el. A reálopciós kockázatkezelési számításokat az R-statistics programrendszerben végeztem el, és a felhasznált modulok az 'fPortofio' illetve a 'mc2d'. Az opcióárazási modell segítségével meghatároztam a vállalat saját tőkéjének értékét, mely átlagosan 38,79 milliót jelent, ami kiszámított 25,5 milliós értéket jóval meghaladta. A szimuláció segítségével 1000 futtatást végeztem, amelyre egy viszonylag alacsony relatív szórás és kis interkvartilis terjedelem jellemző. A szimuláció eredményei normál eloszlást mutatnak. Az úgynevezett Delta mutató kiszámítása során, megállapítható, hogy a vállalati érték átlagosan 0,831 arányban együtt mozog az opció árával, a mutató szórása alacsony, tehát a vállalati érték jól becsülhető az opcióértékelési módszerrel. A Gamma mutató azt jelzi, hogy a vállalati érték csak nagy mértékű változásokra érzékeny. A Vega mutató eredménye azt tükrözi, hogy az opciós érték, vagyis a vállalati érték volatilitása elfogadható, azonban az érték változékonyságára utal. Összegzésként el lehet mondani, hogy a használt vételi opcióárazási modell, jól alkalmazható a vállalati érték meghatározására.
Tárgyszavak:	Társadalomtudományok Közgazdaságtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban risk uncertainty firm valuation realoption simulation
Megjelenés:	Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 58 (2014), p. 125-132. -
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: